Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 10. szám - A Nemzetek Szövetségének reformja

3")8 A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉNEK REFORMJA. oly vállalkozás, melynek maradan dósága nem lehet. Nem is szólok most arról, hogy mi lesz, ha Oroszország, mely ma az államok társadalmából ki van közösitve, újból felveszi rendes állami életét. A szervezkedésnek a világ békéjének és az emberiség jólétének előmozdítására, mely egyike a legfenségesebb törekvéseknek, ,csak akkor lehet sikere, ha a világ összes kulturállamait fog­lalja össze. Ez pedig csak kölcsönös megértés és kölcsönös megbecsülés, az igazságosság és méltányosság alapján történ­hetik. Minél egyetemesebb az államok összefoglalása egy ma­gasabb szervezetbe, annál inkább kell annak erkölcsi alapon nyugodnia, mert az államokat ilyen nagy szervezetben, nem nyers hatalmi eszközökkel, hanem csak az igazság meggyőző erejével lehet összetartani. Ilyen szervezetté kell átalakulnia a Nemzetek Szövetségének, s ilyenné át is fog alakulni, mert az emberiség ma már világszervezkedés nélkül nem lehet el. Mit várhat a magyar nemzet a Szövetségnek immár el­maradhatatlan reformjától? Ez á mi legelső kérdésünk, a melyre válságos helyzetünkben oly nehezen várjuk a megnyugtató vá­laszt. Közelebb hoz-e minket leghőbb vágyunk teljesedéséhez, elvesztett országunk visszaszerzéséhez ? Erős a hitem, hogy igen. Mert'amint az államok az igazságos világberendezkedés szükségé­nek tudatára felébrednek, be kell látniok azt a borzalmas igazság­talanságot, melyet rajtunk elkövettek és nem térhetnek ki többé orvoslása elől. Hogy azonban ez bekövetkezzék, annak nélkülözhe­tetlen feltétele, hogy a magyar nemzet ne veszitse el hitét egy jobb jövő iránt, hogy ne szűnjön meg követelni súlyos sérel­mei orvoslását és hogy állandóan törekedjék mindenkit meg­győzni arról, hogy Magyarország újjáépítése nélkül Európában nem lehet — sem béke, sem haladás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom