Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A központi gazdasági bíróság

A KÖZPONTI GAZDASÁGI BÍRÓSÁG. fokú felebbvitelt (pl. a törvényszéktől a Curiához) a rendes biróságoknál való meghagyás esetén is kimondani. A Curia tulterheltetésétől pedig — tekintettel a Curiának ezidőszerinti ügyforgalmára — félni nem kellett. Vagy talán az ítélkezés szakszerűségét kivánták a külön ügybiróság által biztosítani? Az ítélkezés «szakszerűségé»-nek és a szakülnökök alkalmaztatása szükségességének gyakori hangoztatásában sok üres frázist látok. Biróságaink és különösen legfőbb bíróságunk oly különféle ügyekben ítélkezik, ítélkezése oly különböző és heterogén területeken mozog és Ítélkezésével annyira kivívta magának az osztatlan elismerést, hogy csak távolállók és hozzá nem értők beszélhetnek szakszerűség hiányáról, ugy, hogy nézetem szerint az itt szóban forgó ügyek is nyugodt lélekkel a rendes bíróságokra lettek volna bízhatók. Midőn a Curia komplikált birtokrendezési, vagy pénzintézeti, vagy iparkereskedelmi, vagy szerzői jogi, vagy bármely más specziálís szakmába vágó kérdésekben ítélkezett — tette ezt ülnökök bevonása nélkül és ítélkezése mégis — vagy talán épen azért — magas színvonalon maradt. A kereskedői ülnöki intézményt azért ejtették el, mert felesleges volt. Most pedig azt látjuk, hogy oly ügyeknél, melyek természetüknél fogva ezt nem indokolják, külön ügybiróságot létesítenek, mely nem csak ülnökök bevonásával ítélkezik, hanem a melynél az ülnökök többségben vannak, a mit hibának tartok még akkor is, ha az ülnökre szükség lenne, mert ilyenkor is az ülnöknek csak informatív szerepe, de döntő szava ne legyen. Ha pedig azt az u. n. szakszerűséget mindenképen intézményesen biztosítani akarták, rendes biróságaink is határozhatnának ezekben az ügyekben i—2 ülnök bevonásával a nélkül, hogy az ülnökök kedvéért külön ügybiróságot kellett volna felállítani. Nézetem szerint azonban a kivánt czél szakértők meghallgatása utján is teljesen el lett volna érhető.