Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1919. évben

84 KÜLFÖLDI JOGÉLET. dását juttatja eszünkbe, hogy miként a háború kitörésekor a katonai mozgósítást a pénzügyi mobilisatio előzte meg, ugy most a háború végén a katonai leszerelés megtörtént ugyan, de a pénzügyi demobilisatio még távol van a befejezésétől. Ma Németországban a legtöbben csendes resignatióval gondolnak vissza a nyár heves közjogi vitáira, melyek az uj birodalmi alkotmány körül forogtak, mert minden érdeklődés homlokterében a pénzügyi és különösen az adóügyi problémák egész complexuma áll. A megjelent munkák legnagyobb része altruista tendencziáju és azon van, hogy az állam siralmas pénzügyi helyzete minél előbb, a legsúlyosabb áldozatok árán is, szanáltassék, vannak azonban oly irányú munkák is, a melyek az adó alól való menekülés lehetőségeit tárgyalják. A siralmas pénzügyi helyzetből következik, hogy az áilamhivatalnokok megélhetési standardja megdöbbentően hanyatlott, « Állandóan visszatérő rovatban panaszolják a szaklapok hasábjain a jegyzők és birák, hogy a létminimum alá sülyednek és e panasz visszhangra talál — az ügyvédi karban is. Sorozatosan közlik a szaklapok a tervezeteket az ügyvédi honorárium emeléséről. Sokan a pénzügyi viszonyokon kivül a jogi pálya túlzsúfoltságában keresik a baj okát. Mig ugyanis 1883-ban 7000 biró és 4300 ügyvéd volt Németországban, addig az 1915. évi statisztika 10,600 birót és 13,000 ügyvédet mutat ki. Ezek szerint tehát nemcsak óriás arányú emelkedés konstatálható, hanem bizonyos eltolódás is a bírói és ügyvédi pályák között. Ma arról folyik a vita, hogy a numerus clausus hol kezdődjék : az egyetemen, vagy az ügyvédi vizsga előtt vagy után, de hogy erre az intézkedésre szükség van, az nem is vitás. Jellemző : a forradalmi Németország a numerus clausus elvi alapján áll. A következő is találóan jellemzi a németeket: a forradalmi Németország egyik legtöbbet vitatott problémája, a fonadalomho\ való jog kérdése. Az alaptétel, melyhez a legkiválóbb német közjogászok és jogbölcsészek szóltak hozzá így szól: nem lehet jogos jogállamban a forradalom, mivel törvényes eszközök