Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - A magyar békeszerződés tervezete

02 Dl BAUMGARTEN NÁNDOR kozatot tennie, hogy az összes az entente államokban lakó ottani polgárok és a nálunk lakó magyar állampolgárok közt fennálló pénztartozásokat nemzetközi kiegyenlítő hivatal utján kívánja rendezni. A közvetlen érintkezés az adós és hitelező között tilos és az elszámolást az igazoló és kiegyenlítő hivatal teljesiti, a vitás kérdésekben pedig vegyes választott biróság dönt. A kiegyenlítés mindig az illető állam valutájában történik (még ha más pénznem is volt kikötve), még pedig a háborút megelőző hónap átlagos árfolyamában. Az újonnan létesített Lengyelország és Cseh-Szlovákország számára a megfelelő árfolyamot a jóvátételi bizottság fogja megállapítani. E szerint tehát az ellenséges külfölddel szemben nemcsak a külföldi valutában fennálló, hanem még korona tartozásainkat is külföldi pénznemben kell fizetnünk, a mi a mai valuta árfolyamok szerint huszharminczszoros összegnek felel meg. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Kúria ujabb gyakorlata a kereskedelmi törvény 326. §. alapján (IV. tanács. 6227/1918. és 302/1919.^ semleges államok polgáraival szemben a külföldi pénznemben kikötött tartozásoknál is csak a lejáratkori árfolyam'szerint számított koronákban itéli meg a tartozást (lásd e füzetben a kereskedelmi joggyakorlatról szóló czikket), ugy nyilvánvaló, milyen hátrányos ránk nézve ez a rendelkezés, mely szerint a korona tartozásokat is entente valutában kell megfizetnünk, persze nem a mai, hanem a háború kitörése előtti árfolyam alapulvételével. Annál terhesebb ez a kikötés, mert hiszen az entente külfölddel szemben támasztható ellenköveteléseink tartozásainkhoz képest aránylag csekély összegre rúgnak. A 254. czikk rendezi azon tartozásokat, a melyek a magyar állampolgárok és az elszakadó területeken lakó volt magyar állampolgárok közt keletkeztek. Az egyeztető hivatal működésének itt nincs helye; a tartozások azonban abban a valutában fizetendők, a mely a fizetés idejében az illető nemzeti államban törvényes fizetési eszköz volt. Az átszámitás a genfi tőzsde 1918 szeptember 1. — november i-i átlagos árfolyama szerint