Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - A magyar békeszerződés tervezete

6o DS BAUMGARTEN NÁNDOR Ezen terhünkre szigorú és igazságtalan intézkedés alól csak két kivételt tesz a tervezet. Az egyik (231. czikk b) pont utolsó bekezdése) azon tőlünk elszakított területen illetőséggel birók érdekében áll, kik a fent ismertetett rendelkezések értelmében azon állam honosaivá válnak, melyekhez területük tartozik. A másik kivételt még az osztrák békekövetségnek sikerült kiküzdenie és örömmel állapithatjuk meg,- hogy a magyar szerződés tervezetének 250. czikke (azonos az osztrák 267. czikkével) ezen igazságtalan lefoglalás alól határozottan kiveszi a magyar állampolgárok és «az általuk ellenőrzött)) társaságok azon javait, jogait és érdekeltségeit, a melyek a volt osztrákmagyar monarchia területén vannak. A magyar honos követelheti tehát, hogy ezek szabadon minden 1918 november 3-tól kezdve foganatosított kisajátítástól, lefoglalástól és zárlattól abban az állapotban adassanak vissza, a melyben ezen rendszabályok alkalmazása előtt voltak. Nem vonatkozik ez az intézkedés az állami és községi tulajdonra (191. czikk) és a magyar állampolgárok hajóira, melyek a jóvátételre lefoglalhatok. Az ilykép előálló helyzet tehát az, hogy a magyar állampolgárok, vagy a magyar érdekkörbe tartozó társaságok minden korlátozás nélkül megtarthatják a volt osztrák-magyar birodalom területén belül levő ingatlanaikat és ingóikat. A nemzeti államoknak az a törekvése, hogy ezek lefoglaltassanak vagy «naczionalizáltassanak», a békeszerződés 250. czikkén hajótörést szenvedett, ellenben az osztrák-magyar birodalom területén kivül levő javainkat, érdekeltségeinket kisajátítás és zárlat fenyegeti. Viszont a Magyarország által életbe léptetett külömben is igen mérsékelt és humánus háborús intézkedések rögtön feloldatnak. Itt a 232. czikk Magyarországra vonatkozólag három uj bekezdést tartalma?, a melyek e%i a kötelezettséget még szigorúbban hangsúlyozzák és a görög-orthodox hitközségekre is kiterjesztik. Különösen terhes az az intézkedés, a mely az ellenséges hatalmak alattvalóival szemben kártérítésre kötelez bennünket nemcsak a kisajtátitás, z<*rlat és bármi más törvényes rendelkezés, vagy a