Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1919. évben

86 KÜLFÖLDI JOGÉLET. nek nélkül. Ezt azonban nagyon is ellensúlyozza a laikus elemek részvétele az esküdtbiróságokban és a Landsgerichtben. Schöffenek és esküdtek nők is lehetnek ezentúl, a részvételük aránya azonban nem egyenlő a férfiakéval. Ha ugyanis férfi a vádlott, ugy a Schöffen csak férfi lehet, illetőleg esküdtszék előtti perben hét férfi és öt nő, ha pedig nő vagy fiatalkorú a vádlott, ugy első fokban egy férfiből és nőbői, másodfokon egy férfiből és két nőből áll a laikus elem. Az uj javaslat megítélésünk szerint fokozott módon ád alapot Binding professzor minden támadásának, melyeket ismert éleselméjüségével és alaposságával a laikus bíráskodás ellen intézett. A német jogászság monumentális alkotása: a B. G. B. felett sem viharzott el nyomtalanul az elmúlt esztendő. Már az eddigi törvények is számos rendelkezését módosították és a megváltozott politikai helyzet nem egy téren revisiót követel. Ami a változásokat illeti, maguk a német jogászok állapítják meg, hogy azok távolról sem annyira forradalmiak, amennyire az általánosságban egy évvel ezelőtt várták. Így pl. a birodalmi alkotmány megszüntette a hitbizományokat, a nagykorúság elnyerését a 20-ik életév betöltéséhez kötötte és megszüntette az egyesületi jog körében a közigazgaiási hatóságok tiltakozási jogát, a politikai, szocziálpolitikai és vallási társulatok bejegyzése ellen. A közel jövőre novelláris módosításként tervbe vannak véve a törvénytelen gyermek jogi helyzetének az uj alkotmány 121. §-ának megfelelő szabályozása és a házassági vagyonjognak egészen uj alapokon való felépítése. A lakáskérdést a produktív munka hazájában, Németországban is csak rendeletekkel próbálják megoldani. A lakásrekvirálási eljárások során azonban olykor nem érdektelen jogi problémák is vetődnek fel. így egy brémai háztulajdonos perelte az államot, mivel az egyik rekvirált lakás lakója a bért nem tudta fizetni. Követelését a rekvirálási rendelet azon szakaszára alapította, mely kimondja, hogy «az állam viseli az esetleges átépítések és kilakoltatások költségeit, továbbá megtériti az elmaradt