Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A nemzeti átalakulás problémája

A NEMZETI ÁLLAM ALAKULÁS PROBLÉMÁJA. 85 Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy erős áramlat van az eddigi államterületek keretein túlmenő nagyobb gazdasági egységeknek a megalkotására, nemcsak vámunió, hanem egységes gazdasági törvényhozás és végrehajtás czéljára szolgáló konföderációnak az értelmében is. így tehát Magyarország kettős függési viszonyba kerülhetne; tagállama lenne az eddigi államterületen alakuló szövetséges államnak, a mely viszont szintén csak tagja lenne egy nagyobb szövetkezésnek. Könnyen elképzelhetők az ebből származó bonyodalmak: könynyen elképzelhető az is, hogy ily szervezetben Magyarország nemzetközi súlya mennyire alászállna. Mindez, nézetem szerint, súlyos aggodalmat kelt a föderalisztikus állameszme propagálásával szemben, de magának a nagyobb gazdasági államszövetségnek is gyengítője lenne, ha egyes tagjai további tagolással kis államegységekre osztódnának. Ha végül arra gondolunk, hogy a nagyobb területek gazdasági egysége a politikai értelemben vett állami szövetkezés nélkül, külön e czélra alakuló, nemzetközjogi alapon létesített szervezetben is megalkotható: Magyarországra nézve a nem magyar nyelvű népek önkormányzásának széleskörű elismerése mellett az egységes államszerkezetnek a megóvását, a külállamokkal való viszony tekintetében pedig a nemzetközi jog alapján létesítendő gazdasági szövetkezés lenne talán az a programm, a mely a jövő alakulásokra nézve magyar kívánságként felállítható Jenné. A NEMZETI ÁLLAMALAKULÁS PROBLÉMÁJA. Irta: LÁNYI. BERTALAN. A tudományos vizsgálódásnak az a módszere, a mely az emberi együttlét képződményeinek magyarázatánál nem apriorisztikus feltevések, hanem tapasztalat utján leszűrt valóságok után indul, uj perspektívákat nyitott meg az állam fogalmának