Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A Magyar Népköztársaság alkotmánya

82 Dí BENÁRD EMIL általuk egyes szabad foglalkozási ágak művelői a képviselői jog gyakorlásából lehetőleg ki ne zárassanak. A végrehajtó hatalom köréből különösen annak általános szervezete és a miniszterek jogi és politikai felelőssége igényel megoldást; nemkülönben az ujonczmegajánlás és az adók megszavazása, mint a parlamenti felelősség érvényesítésének eszközei; úgyszintén a közigazgatási bíráskodás, mint a magánfélnek a hatósági intézkedéssel szemben igénybevehető alkotmányos jelentőségű, garancziális jogvédelme és az alkotmánygarancziák általában. Fontos lenne az is, hogy a birói függetlenség biztosítékait maga az alkotmánytörvény tartalmazza. Az állampolgári szabadságjogok közül csupán azok lennének felveendők, a melyeknek a deklarálása nem pusztán elméleti jelentőségű, a melyek gyakrabban vannak támadásoknak kitéve s védelmük is intézményesen biztositható. Ezzel kapcsolatban meg kellene állapitanunk az állampolgár kötelességeit is, különösen védkötelezettségét, adózási kötelezettségét, esküdtbiráskodási kötelezettségét stb., nemkülönben a külföldiek jogát. Mindez természetesen csak futólagosan odavetett vázlat, a mely a teljességtől nagyon távol áll. VII. A vesztett háború Magyarország nem magyar nyelvű népeinél, különösen az ország szélein, czentrifugális erőket szabadított fel. Ezeknek valóságos erőértékét lemérni ma még alig lehetséges, a mikor feszitő erejüket hazánk területére vágyó szomszédok fegyveres erővel támogatott, túlfűtött agitácziója mesterségesen fokozza, viszont az eddigi államközösségbe forrasztó czentripetális erők természetes, zavartalan érvényesülésének ez időszerint erőszakos gátja van. Nem lehet azonban puszta véletlen, hogy a Dunának és a Tiszának Kárpátok övezte medenczéje többnyelvű népével csaknem változatlan, sőt —• a minek bizonyító ereje még nagyobb — ellenséges hóditások után is mindig redintegrálódó határok közt évezredes egységes állami élet szintere volt. Ez