Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1919 / 1-2. szám - A Magyar Népköztársaság alkotmánya
A MAGYAR. NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA IS abban az értelemben, hogy a rendelet kibocsátására a kormány jogosultságát a törvény felhatalmazásából meriti — mert hiszen ez a felhatalmazás a kormány részére már a néphatározatban mindennemű rendelkezésre adva van de beszélhetünk a rendeleteknek emiitett kategóriájáról abban az értelemben, hogy törvény hatalmazza fel a kormányt arra, hogy törvényhozási ügyben a törvényi forma mellőzésével, a rendelet likvidebb / formájában adhassa ki rendelkezéseit s ezeket, a mennyiben szükséges, ugyancsak rendeleti formában módosíthassa is. Ez uj értelemben vett törvényi felhatalmazásnak a példáját látjuk a választójogról szóló 1918 : I. néptörvény 8. §-ában, a mely kimondja, hogy a törvény végrehajtása végett szükséges szabályozás rendelettel is történhetik. Szükségrendeletként pedig a jogforrások ez uj rendszerében az olyan rendelet jelentkezik, a mely törvényhozási ügykörbe tartozó ügyet a törvényi foram mellőzésével szabályoz a nélkül, hogy ez a formasértés valamely "örvény felhatalmazására lenne alapitható. II. Provizórius alkotmányunknak a fentiekben vázolt forrásrendszere természetesen egyáltalán nem praejudikál a jogforrások ama rendszerének, a melyet végleges alkotmányunk tartalmazni fog. Egyet ugyan már előre is eldönt. Nevezetesen azt, hogy végleges alkotmányunk nem közvetlen népszavazás utján, népnatározat formájában fog létrejönni, mert a néphatározat II czikke akként rendelkezik, hogy a népköztársasági alkotmányt az uj választójog alapján egybehívandó alkotmányozó nemzetgyűlés állapítja meg. Ezzel azonban nincs kizárva az, hogy a nemzetgyűlésen megállapítandó köztársasági alkotmány saját végleges megalkotásánál a közvetlen népszavazásnak, a néphatározatnak is szerepet juttasson, esetleg akként, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés által elfogadott alkotmányt a referendum intézménye értelmében a népnek is szavazása alá bocsátja. Teljesen nyitott kérdés továbbá, hogy a köztársasági alkotmány a néphatározatot intézményesen felvegye-e jogíorrá-