Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - Szociális jogrend és egyéni jog

I SZOCZIÁLIS JOGREND ÉS EGYÉNI JOG. 6? gyakorló osztályok ezekhez az alanyi jogokhoz kötve vannak és kisebb a veszély, hogy az uralmon levő párt jogaival visszaél, mert önkényes cselekedeteit az alanyi jogokkal biztosított terület kizárja. A közjogi alanyi jogok tehát lényegileg ugyanazokat a biztosítékokat élvezik, mint a magánjogban megadott ily jogosultságok és mennél inkább hatja át valamely államot a jogerőét tudata, annál közelebb állanak ezek egymáshoz. Az abszolút államban a közjog terén nincs jogosultság, csak kötelezettség, a szabad államban pedig a hatóság épugy tartozik tiszteletben tartani a polgárok jogos igényét a közigazgatással szemben, mint magánjogi jogosultságukat. A szocziális jogrend a közigazgatási intézkedések és szabályok halmazával irja körül és korlátolja polgárainak szabad tevékenységét. De épen ezért az ezekből fakadó alanyi jogosultságok biztosításáról is gondoskodnia kell oly módon, hogy az érdekelteknek engedett szabadságot, ha az egyéni jog alakjában ténylegessé válik, szerzett jog gyanánt elismeri. * Ha a polgár a törvényben biztosított cselekvési szabadságot igénybe veszi és az alanyi jogot a maga személyében érvényesiti, egyéni jog keletkezik, a melyet a közigazgatásnak, a mennyiben magasabb állami érdek parancsolóan ennek megszüntetését nem követeli, tiszteletben kell tartania. Az egyéni jog a közigazgatás oly cselekményei folytán keletkezik, a melyek az egyénnek nem pusztán azt a valószinüséget adják, hogy az így teremtett helyzet állandó marad, hanem azt a biztonságot is, hogy a szerzett jogot ujabb közigazgatási cselekmény nem érintheti. Persze az egyéni jogok is megfelelő eljárás, kártalanítás vagy kisajátítás utján megszüntethetők, ha ezt a közérdek megkívánja. Az az állami rend, a mely a polgárnak szerzett jogait elkobozza, megszünteti az egyén törekvését arra, hogy meg* S^erjő. Jogerő a közigazgatási eljárásban. 1917. 205. oldal.