Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - Szociális jogrend és egyéni jog

óo D? BAU MGARTEN NÁNDOR ságát a nélkül, hogy a társadalmi szabadságot biztosította vagy a szocziális jólétet fejlesztette volna. A háborús jog eredményei tehát nem pozitivek, hanem negativek. Ezeknek tanúságait nem ama szocziális vívmányokban látjuk, melyek oly hirtelen szétfoszlottak, hanem ama nevelő hatásában, melylyel a korlátozások és önlemondások elviselésére kényszeritett és hozzászoktatott. III. A háború befejezése oly ujabb óriási feladatok elé állítja az államot, melyek megoldására a háború előtti eszközök és rendszerek alkalmasak nem lehetnek. Egyrészt az állami feladatok köre a háború folytán váratlanul kibővült, másrészt bebizonyult, hogy az állam oly gazdasági feladatok megoldására képes, melyeket előbb alig sejtettünk. Mindenekelőtt szükséges, hogy a kivételes intézkedések egy része mindaddig fennálljon, mig a magángazdaság az uj változott viszonyokhoz alkalmazkodik. A mint a fogság és szabadság, a betegség és egészség közötti átmenet bizonyos időt és megszokást igényel, ugy az átmenet a háborúból a békébe gazdasági szervezetünket oly módon alakítja át, hogy ez nagyobb megrázkódtatás nélkül csak az állam aktív részvétele mellet: oldható meg. így az eddig türt gazdasági diktatúra a háborút tul fogja élni és a békegazdaságba való átmenet csakis állami ellenőrzés és szabályozás mellett lehetséges. A földbirtokreform megvalósítása, az adórendszer gyökeres átalakítása, a magántulajdon lényeges korlátozása és a szerződési szabadságnak oly megszorítása, mely mindkét szerződő fél érdekét tartja szem előtt (különösen a munkabérszerződésnél;: az uj, szocziális jogrend alapvető tételei. Az állam nem maradhat tétlen polgárainak egymásközti gazdasági háborújában sem és ezáltal magánjogunk rendszerét a tilalmak és közigazgatási parancsok hálózata szövi át, melyeknek megvalósítására az állam hivatali apparátusának feladatai és kötelességei is hatványozódnak. De épen mert a szocziális igazgatás ujabb terheket hánt