Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám

ADALÉKOK A TARTÓS JOGBÉKE INTÉZMÉNYEI H EZ. 39 mi nézetünk szerint nem lehet kitérni a kongresszusnak a több nyelvű lakossággal biró államokban szükséges minoritási védelem általános elveinek kijelölése elől. Különösen nem engedhetjük meg, hogy a nemzetközi jogba ütköző esetleges tényleges megszállásoknak más hatása lehessen a magyar területi integritás kérdésének rendezésénél, mint kárhoztatása annak az eljárásnak, melyet a fegyverszünetet kötött és fegyvereit önként letett Magyarország ellen tanusitottak. A részletes nemzetközi jogi codificatio azonban — mint emiitettem — nem a békekongresszus feladata. Ez legtermészetesebben a harmadik hágai békekonferenciára vár, mert remélhető, ha a béketárgyalások és a kongresszus érthető okokból Párisban folynak is ie, a codifikáló munka Hágában történik. Az izgalmaktól felszabadult légkörben teljes nyugodtsággal kell ennek a munkának folyni. Igen természetes, hogy ugy a kongresszusra, mint majd annak idejében a hágai békeértekezletre már teljesen felkészülve kell érkeznie az államok küldötteinek. Ugy tudom nálunk is megtörténtek már az előkészítő munkálatok. Nemrég olvastam, hogy a volt cs. és kir. közös külügyminisztérium tanulmányi bizottságot szervezett és már is kész munkálatok vannak a tenger szabadságáról, a nemzetközi biráskodásról, a nemzetközi kötelezettségek megtartásának biztositékáról stb. Míg, mint emiitettük, a két első hágai békeértekezlet jellegét a hadi jog codiíicatiója adta meg: addig a harmadik hágai békekonferencziának jellegét mindenesetre a tartós béke feltételeinek kidolgozása fogja nyújtani. A számos nagy kérdések közül legfontosabb kétségtelen a nemzetközi biráskodás alapos kidolgozása lesz. lyen hatalom-csoporthoz csatlakozzék, vagy hogy a teljes függetlenséget követelje magának.