Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 5-8. szám - A pénzértékváltozás jogi vonatkozásai

SZEMLE. nak az e tárgyban hozott 74. számú teljes tanácsülési döntvénye kimondja, hogy : •Oly esetben, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának akár hagyatéki biróság átadó végzés, akár szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra " vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett fel az elidegenítési vagy terhelési tilalom, illetőleg, a mennyiben ez, ily feljegyzés nélkül is már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében bennfoglaltatik, az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás utján, sem ezenkivül és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjáiól kezdődő joghatálylyal sem rendelhető el.i Ez a döntvény az ügyletnek a magánjog szabályai értelmében való érvényességét tételezi fel, mert hiszen érvénytelen ügyletből senki sem, tehát a konkrét esetben a 5o-ik életévének betöltése előtt elhalt gyermek örököse sem szerezhet jogokat. A gyakorlati keresztülvitel szempontjából, miután a telekkönyvi hatóság a szóban forgó kérdést a peren kivüli eljárás során eldönteni nem fogja, a hitelező perrel érvényesiti jogát a jelzálogjog szerzése iránt olyképen, hogy az örököst annak tűrésére kéri kötelezni, hony a fél ingatlan jutaléka erejéig az ő jelzálogjoga az elidegenítési és megterhelési tilalomból álló feljegyzésre való tekintet nélkül bekebeleztessék. A köteles rész tekintetében való cselekvőképességnek korlátozására magánjogunkban egyedüli törvényes eszköz gyanánt a kiskorúság meghosszabbítása vagy a gondnokság alá helyézés jelentkezik, a mennyiben eme eljárás valamelyikének törvényes előfeltételei fennforognak. Dr. Graber Káról/. SZEMLE. — A Jogállam olvasóihoz Ez év márczius havában folyóiratunk márczius-áprilisi füzetét éppen szétküldeni akartuk, mikor a kommunizmus rémuralma megkezdődött. Miután sem a gondolat szabadságát feláldozni, sem a kommunizmus eszméit szolgálni nem akartuk, folyóiratunk kiadását a tanácsköztársaság tartamára beszüntettük. Mihelyt a körülmények megengedték, márczius-áprilisi füzetünket megküldtük előfizetőinknek, abból indulva ki, hogy e füzet jogtörténeti szempontból talán most is érdekelheti olvasóinkat, habár egyik-másik közlemény már aktualitását veszítette (igy különösen a hét egyetemi tanár kinevezéséről szóló czikk, a mely különben is csak a szerző egyéni véleményét és nem a szerkesztőség álláspontját képviselte).