Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1919 / 1-2. szám
ADALÉKOK A TARTÓS JOGBÉKE INTÉZMÉNYEIHEZ. '9 «A nemzetközi választott biráskodás czélja az, hogy az államok között felmerült vitás ügyek az illető államok választott bírákkal és a jog tisztelete alapján nyerjenek elintézést.*) Alig kell kiemelnem, hogy még ma sincs minden kérdésre nézve «communis opinio.» Sokat vitatott kérdés az ma is, hogy csak jogi kérdésekre szoritkozzék-e a kötelező nemzetközi bíróság. Az első hágai békeértekezleten egyhangúnak jelezhető felfogás, hogy a kötelező nemzetközi biráskodás csak jogkérdésekre vonatkozhatik. Ma erős az a követelés, hogy ez a megszoritás fölösleges. Minden kérdés lényege alkalmassá tehető birói döntésre. Az «obligatorium» kérdése uralkodott a második hágai conferentián (1907) és a programmban ez nem is volt, mégis a tárgyalások anyagából mindenki meggyőződhetik, hogy ez volt azoknak éltető eleme. Itt is az uralkodó nézet az volt, hogy a kötelező biráskodás csak jogi természetű kérdésekben érvényesíthető. (A portugáliai, északamerikai, svéd, svájczi javaslatok nagy szerepet játszottak). A nemzetközi biráskodás körére és feltételeire nézve szétágazók voltak a vélemények. Sajátszerű jelenség, hogy mindenki elvileg az «obligatorium» mellett volt, és ez mégis elbukott. Semmi kétség, hogy az obligatoriumot Németország ellenezte legerősebben. Marschallnak nyilatkozatait a «system mondial» ellen most a háborúban is az entente sajtója szigorúan birálta és némi joggal vetette szemére Németországnak, hogy az obligatoriumot is ők akadályozták meg. Midőn tehát felmerült a népszövetség és világbéke gondolata, folyton emlegették is az antantkörök, hogy Németországnak nem hisznek, hisz a hágai békeértekezleten megbuktatta az «obligatorium»-ot is. Marschall érvei tényleg igen gyengék voltak. Jól tudjuk ennek az álláspontnak politikai hátterét, melyet nem lehetett a békeértekezleten elmondani és ezért a gyenge jogi érvekkel kellett előállani. Marschal érvei ellen figyelemreméltó ellenérveket hozott fel Magyary Géza is legutóbb megjelent igen alapos és tudományos módszerrel irt müvében (a 2*
