Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1919 / 1-2. szám
ADALÉKOK A TARTÓS JOGBÉKE INTÉZMÉNYEIHEZ. túrájára szert tett hágai hivatalos értekezlet inkább a háború jogával foglalkozott, mint a tartós békét biztosító intézményekkel. Annyi bizonyos, hogy a békeértekezleti megállapodások (16. egyezmény 4. nyilatkozat) közül legfeljebb három vonatkozik a nemzetközi viszályok békés elintézésére, a többi a háború jogát önti szakaszokba. A háború joga ebben a nagy világkatasztrófában kétségtelenül csődöt mondott. Máshelyütt (A tartós béke feltételei. Budapesti Szemle 1918. február) nemrég irtam, hogy a hágai békeértekezletek háborús törvénykészitésében számos jogszabály erőltetett compromissumok eredménye, melyek a háború pusztitó harczában erőtlenekké váltak. Általában a hágai békeértekezletek a hadi jog codificatiójában sok irányban nem a tényleges viszonyok, a valóban létező közművelődési állapot nyomán, hanem azok előtt1 járnak. Humanizáló nemes törekvésekben, de a felszínes kultúrai csillogástól elkápráztatva, tulmentek a jogszabályok a valóban létező czivilizáczió, a valóban létező lelki művelődési fok határán, mint a hova a müveit népek eddig a maguk világnézetével, felfogásukkal, kulturállapo» tukkal tényleg eljutottak. Ehhez hozzátehetem, hogy teljesen osztozom azok felfogásában, kik azt állítják, hogy a hágai codificatio a háború lényegét és czélját is hiányosan fogta fel. De annyi bizonyos, hogy ez nem ennek a büne. Ez a nemzetközi jog tudományának és különösen a német és franczía nemzetközi jogásziknak, nemes idealizmusból fakadt határozott tévedése. Erőnek erejével minél humánusabb fogalmi meghatározást kerestek a pusztítást és vérözönt jelentő háború számára. Azt hitték, hogy a háború fogalmi meghatározásának papírra vetése csakugyan lehetővé teszi, hogy a háború czéljával homlokegyenest ellenkező jogszabályokat tiszteletben tartsák. Elfelejtették, hogy a háború jogának a háború lényegéhez és czéljához kell alkalmazkodnia. Helyesen mondja a «Zeitschrift für Völkerrecht» egyik czikkirója (Ottó Koellreutter): «Es genügt