Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - Széljegyzetek a birtokpolitikai törvényhez

SZÉLJEGYZETEK A BIRTOKPOLITIKA! TÖRVÉNYHEZ. «95 Ha tovább elemezzük a törvényt, találhatunk más belejátszódó érdekeket is. A városi lakosság kertekkel, gyümölcsösökkel való ellátása, fogyasztási szövetkezetek támogatása, kötött birtokok elleni állásfoglalás, szekularizáczió, stb. De ezeknek a jelentősége lényegesen kisebb. Ha a törvényt figyelmesen elolvassuk, ugy kénytelenek vagyunk elismerni, hogy ezt a sok, egymást keresztező czélt es irányzatot összehangolni eléggé sikerült s nagyon meg lehetünk elégedve, ha az összehangolás a végrehajtás során épen ily sikeres lesz. II. Accelerando. A törvénynek első XII fejezete elég körülményesen szabályozza az intézményt. Félő azonban, hogy a törvény az életben tulajdonkép nem ezen a XII fejezeten át fog bevonulni, hanem a XIII. fejezetnek az ütemet gyorsító három §-a : az 59—ói. §§. fogják megadni az egész életbeléptetésnek alapmelódiáját. Ezek rendkívül meggyorsítják az ütemet. Az 59. §. ott, «hol a népnek nagy a földszükséglete*) az országos birtokrendező tanács előzetes jóváhagyása mellett lehetővé teszi, hogy a kisajátított földbirtokok ideiglenesen a kijelölt uj birtokosok közös birtokába bocsáttassanak. A második bekezdés lehetővé teszi már azt is, hogy nem csupán osztatlanul és közösen, hanem felosztva vehessék birtokukba ezt a földbirtokot. De mindenhez még mindig az országos birtokrendező tanács engedélyezése szükséges. A §. utolsó bekezdése azonban már módot ad arra, hogy ez a tanács a maga hatáskörét más hatóságra ruházhassa át. Az igazi felfordulást azonban a 61. §. csinálhatja. Akkor «ha azt a termelés érdeke kivánja» a földmivelésügyi és népgazdasági miniszter felhatalmazást adhat a birtoknak, a hozzátartozó felszereléseknek, terményeknek, trágyának a felmerülő kérdések eldöntése előtt leendő azonnali birtokba vételére.