Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A biztosítási magánvállalatok állami felügyelete

i8o D? GALLIA BÉLA hoz is a felügyeleti hatóság hozzájárulása szükséges. E' feltéte­leket a bevallásba és a kötvénybe is fel kell venni. E rendel­kezés czélja egyrészt, hogy a vállalat ne vehessen fel az álta­lános feltételek közé törvénybe ütköző vagy káros kikötéseket, másrészről, hogy a szerződő fél az ajánlat megtételénél és a kötvény átvételénél tisztában legyen azzal, hogy a szerződéses kikötések alapján mire van jogosítva és kötelezve. A KT. 472. §. alapján kifejlődött birói gyakorlat szerint a biztositási szerződésben a felek érvényesen csak azt köthetik ki, a mi a biztositási jognak a kereskedelmi törvényben foglalt kötelező szabályaival nem ellenkezik. Kérdés, változtat-e ezen a T.-nek 10. és 11. §-a, melyekben a bemutatáson és jóváhagyáson kivül az is elő van irva, hogy mire vonatkozó kikötések veen­dők fel az általános biztositási feltételekbe, továbbá, hogy az általános biztositási feltételektől eltérő különös biztositási fel­tételek mikor köthetők ki? Azt hiszem, nem lesz kétséges, hogy a felügyeleti hatóság jóváhagyása nem fogja a bíróságot elzárni attól, hogy a kon­krét esetben a biztositási feltételek törvényszerűsége és ekként érvénye fölött határozzon. A jóváhagyás tehát nem joglétesitő, hanem csak adminisztratív jellegű intézkedés. Félreértések és zavarok kikerülése végett azonban czélszerü volna a 11. §-ba, a felügyeleti hatóság részére direktívául felvenni az igazságügy­minisztériumban tartott ankéten felmerült indítványnak meg­felelően, hogy az általános biztositási feltételek a törvény kény­szerítő szabályaival (KT. 472. §.) nem állhatnak ellentétben. Az anyagi jogba vág az a rendelkezés, hogy a belföldi bizto­sitási üzletben az általános biztositási feltételektől eltérő külö­nös biztositási feltételek csak akkor köthetők ki, ha az általá­nos feltételekkel nem állanak ellentétben, hanem azokat ki­egészítik, vagy ha a biztosítottra nézve kedvezőbb feltételeket tartalmaznak. Ez annyit jelent, hogy ilyen kikötések nem érvé­nyesek. Gyakorlatilag ennek nagy a jelentősége, mert a külö­nös feltételek, helyesebben az egyes biztositási szerződésekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom