Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A biztosítási magánvállalatok állami felügyelete

A BIZTOSÍTÁSI MAGÁNVÁLLALATOK ÁLLAMI FELÜGYELETE. 175 triában a regulativum teljesen a kormányhatóság belátására bizza az engedély kiadását vagy megtagadását, mig a német törvény szerint az engedély a törvényes feltételek fennforgása esetén csak a törvényben előirt esetekben tagadható meg és a felügyeleti hatóság az uj vállalat gazdasági szükségességét sem teheti vizsgálat tárgyává. A szakjogászok osztatlan felfogása az volt, hogy az osztrák engedélyezési rendszer behozatala a gaz­dasági élet szabad fejlődését nagyon alákötné és tág teret nyitna mindenféle befolyásoknak és önkénynek. Ennek hatása alatt a T. 9. §-a is elfogadta a normativum rendszert és a német törvény 7. §-ának megfelelően kimondta, hogy az engedély kiadása iránti kérelmet csak akkor lehet elutasítani, ha 1. az üzleti terv a törvényi határozmányoknak meg nem felel; 2. ha az üzleti tervből kitünőleg a biztosítottak érdekei kellőképen meg­óva nincsenek, avagy az üzleti tervből az a következtetés von­ható le, hogy á vállalat a biztosítási szerződésekből eredő köte­lezettségeknek állandó teljesítésére képes nem lesz; 3. ha oly körülmények forognak fenn, melyek arra engednek következ­tetni, hogy a vállalat üzletvitele a törvényekbe avagy a jó er­kölcsökbe fog ütközni. Az elutasító határozat ellen panasznak van helye. A T. számot vet azzal az eshetőséggel ís, hogy az állami monopólium komolyan szóba kerülhet. Tapasztalati tény, hogy mihelyt monopolizálási hirek kerülnek forgalomba, az illető üzletágban tömegesen alakulnak az uj vállalatok, csak azért, hogy a monopolizálás folytán bekövetkező állami megváltásban részesüljenek. Ennek jogos meggátlása czéljából felhatalmazást ad a T. a kormánynak, hogy bizonyos időtartamra az engedé­lyek kiadását rendeletileg beszüntethesse, ugy hogy ily eset­ben kivétel nélkül senki sem kaphat uj biztositási vállalat léte­sítésére engedélyt. A magánbiztositási vállalatok felügyeletéről szóló törvény megalkotásának Magyarországon egyik fő nehézsége az a szo­ros kapcsolat, melyben az állami felügyelet kérdései az anyagi

Next

/
Oldalképek
Tartalom