Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A külön bírói státus

A KÜLÖN BÍRÓI STÁTUS. A mi most már az egyes fizetési csoportokra megállapított fizetések összegét illeti, a fizetések magasabbak, mint azok a tisztviselői fizetések, a melyek jelenleg azokat a tisztviselőket illetik meg, a kik az egyes fizetési csoportokba tartozó bírákkal eddig rangban egyenlőek voltak. A magasabb fizetés indoka a bírónak a mellékkeresetektől való elzárása és azok a magasabb követelmények, a melyek a biró tisztjéhez fűződnek. Szeretném, ha a tisztviselői kar ezt megértené s ebben mellőzést nem látna. Tisztába kell jönni a közvéleménynek azzal, hogy a biró más, mint a tisztviselő. A tisztviselő a kormány végrehajtó szerve. Az ő erénye az engedelmesség. A biró erénye pedig függetlensége s az engedelmesség nála bün. Ehhez a függetlenséghez vértezet kell, melyet elsősorban az anyagi függetlenség ad meg. Elismerem, hogy a rosszul fizetett tisztviselő szintén nem jó tisztviselő. A rosszul fizetett tisztviselőt azonban mégis lehet arra szoritani, hogy a kormány czéljait jól valósitsa meg. A birónál mindez másképen van. A rosszul fizetett biró nem csak rossz bíró, hanem az államra kész veszedelem. Helytelen Ítéletével, szűkös anyagi viszonyain pendülő ferde szocziális felfogásával az államnak és a jogkereső közönségnek tömérdek kárt okozhat. Az ily birákból álló birói kar generácziók jogfejlesztő munkáját teheti semmivé s ezt a kormánynak tétlenül kell néznie, mert a rossz bírót nem rendszabályozhatja meg s őt állásából el nem mozdíthatja. A biró fizetését tehát ugy kellett megállapítani, hogy jövőben a birói pályára a jogászság legkiválóbb elemei legyenek megnyerhetők. Végül még arra kell utalni, hogy a külön birói státus lehetővé teszi azt, hogy az állam a biró anyagi helyzetén változó gazdasági viszonyok mellett mindig segíthessen, a nélkül,