Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A népköztársasági államforma védelméről

A NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÁLLAMFORMA VÉDELMÉRŐL. Irta : Dr. EDVI ILLÉS KÁROLY. A büntetőtörvények egyik eminens tárgya az államforma és az állam alkotmányának védelme. Abban a pillanatban tehát, mikor a magyar állam népköztársasággá alakult át, tátongó hézag támadt ez uj alakulat és az eddig fennállott büntetőtörvények között. Attól kezdve nem is lehetett az utóbbiakat végrehajtani, hanem e ponton szünetelnie kellett a büntető igazságszolgáltatásnak addig, a mig a törvényhozás a népköztársaság védelméről szóló törvényt megalkotta. E törvény ez évi február io-iki kelettel a hivatalos lap február ii-iki számában jelent meg a következő czimen : «1919. Évi XI. Néptörvény a népköztársasági államforma védelméről.)) Végigtekintve e törvényen és összehasonlítva rendelkezéseit eddig fennállott törvényeink megfelelő szakaszaival: első pillanatra látjuk, hogy tartalmuk majdnem teljesen azonos azzal a különbséggel, hogy az eddigi törvény a királyság intézményének, az uj törvény a népköztársasági államformának védelmére van hivatva. A rendelkezések túlnyomó része a büntetőtörvénykönyvből van átvéve, másrésze a vonatkozó külön törvényeknek felel meg. Az eddig fennállott büntetőtörvények egy részét az uj népköztársasági törvény egy általános rendelkezéssel hatályon kivül helyezi, kimondván, hogy a Btk. mindama rendelkezései, a melyek a királyság intézményének, a trónöröklés rendjének, továbbá a királynak és a királyi ház tagjainak büntetőjogi védelmére vonatkoznak, úgyszintén az 1913: XXXIV. t.-cz. hatályukat vesztik. (9. §. 2. bek.) Jogállam. XVIII. évf. 3—4. f. 11