Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A béke közigazgatása

I46 KÖZJOG és KÖZIGAZGATÁS. és a bírói védelem általánosítása lehet csupán. És ez ut az alsófoku közigazgatási bíróságok felállítása által válik lehetővé. A törvényhatósági bizottságot és a kormányt vissza kell adni fő hivatásának; az az önkormányzat szellemi és anyagi őre, ez a központi kormányzat ellátója és a politikai élet irányitója. A közigazgatás folyamatos ellátására egyik sem alkalmas ; de az alsófoku közigazgatási bíróságok felállítása ezt a tevékenységüket fölöslegessé is fogja tenni. A birói védelem alá nem foglalható ügyekben pedig a központban szervezett szaktanácsok járnának el. Az ügyek túlnyomó része már egy, legfeljebb két fokú közigazgatási elintézés után az alsófoku közigazgatási bíróság elé lenne vihető, a mely azt nyilvános szóbeli tárgyaláson, bizonyítási eljárás lefolytatása mellett intézné el. Ezáltal az eljárás egyszerűbb, egységes, gyorsabb, szóbeli, nyilvános lenne, az egyéni jogokat megvédené, a kormányutasitást vagy politikai beavatkozást kizárná, az önkormányzatot megerősítené. A közigazgatási felebbviteli rend és a kormányfelügyelet ilyen korlátozása mellett a középfokú és központi szerveknél annyi munkaerő szabadul fel, a mely a különben is egyszerűsítést jelentő birói eljárás költségeit bőven fedezné. A birói eljárás ugyanis nem uj fokot képezne eddig is elég halmozott közigazgatási jogorvoslati rendünkben, hanem az eddigi közép- és felsőbb íoku közigazgatási eljárást helyettesítené. De a bíróság elé nem vihető ügyekben is lehetőleg biztosítani kellene a felek közreműködése mellett a gyors, szakszerű és jó elintézést. A jó elintézés fő tényezője a szakemberek minél nagyobb mértéken való igénybevétele ; a szakbizottságoknak és szaktanácskozásoknak a háborúban bevált rendszere szélesebb körű megvalósítást igényel. A közigazgatási teendők folytonos szaporodása pénzügyi szempontból 1 is elkerülhetetlenné teszi az önkormányzati és szabad társadalmi elemek minél tágabb körű alkalmazását közigazgatási teendők ellátására. Az önkormányzat és autonómia a mellett igen nagy erkölcsi értéket is képvisel. Tehát a meglevő különféle kamarák hatósági hatáskörét szélesíteni és a kamarai rendszert minden foglalkozási ág körében a lehetőség szerint kiképezni a közigazgatási hivatásos szervek tehermentesítése érdekében elkerülhetetlen. Az önkormányzati közigazgatás (törvényhatóság, község) iránt folyton csökkenő polgári közérdeklődést az önkormányzati szervek demokratizálása fogja újra kifejleszteni. A túlságos népes önkormányzati testületek helyett a folyamatos közigazgatásra alkalmasabb és szükkörü szakbizottsági rendszert kell előnyben részesíteni. A házi pénztár és a házi adó feltámasztása által a szükséges anyagi eszközöket kell az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A kormányfelügyeletre kétségtelenül a jövőben is szükség lesz, de annak kereteit a jogi felülvizsgálat szabályai szerint oly módon kell meg-