Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - Agrárreform és jogalkotás

TÖRVÉN YELŐKÉSZÍTÉS. \ ^ delmét élvezi, utódja már csak felét s az azután következő már csak egynegyed részét. Jogász ember előtt legfeljebb az tűnhetik fel, miért kell a hitbizomány tulajdonosainak kevesebb joguaknak lenniök, mint annak, a ki szabad ingó vagyont örököl, s miért lehet szó nélkül a család vagyonát elvenni. A kérdések másik csoportja inkább újszerű. Egybe függ azzal, hogy az alakítandó kis birtokok miként őriztessenek meg hivatásuknak s miként használhatók fel egy uj birtokpolitika alapjainak lerakására. Ezeknek a csoportoknak igen nagy jelentősége van abból a szempontból is, hogy mi lesz a visszhatás a ma már tényleg feloszlott s végső gazdájához került kisbirtokra. Nem lesz-e káros visszahatása annak, hogy ingatlan jogrendszerünk tulajdonkép két teljesen külön alapon épül fel. Az e kérdések közt szereplő homestead, végrehajtások korlátozása, járadékbirtok, paraszt hitbizományok, törzsöröklési s más hasonló intézmények az agrár jognak régen vitatott s nagy részben megvalósított alkotásai is, de ezekről az igazán nemzetfenntartó intézményekről ma alig esik szó. E helyett uj problémákat s uj megoldási módokat vetett a közélet napirendre : földbirtokreform, georgeizmus stb. Ugy látszik, hogy a politikusokat és a jogászokat az igazán behatóan kidolgozott s részben gyakorlatilag megvalósított intézmények kevésbbé izgatják. Inkább izgatják a távolabb eső kérdések, melyekben a dilettantizmus szabadon garázdálkodhatik. (Hiszen az agitátorok egyike szinte hivalkodik azzal, hogy ő a mezőgazdasághoz nem ért.) Ebben a csoportozatban van azután egy a jogászra nézve teljesen uj probléma : a kollektív gazdálkodás problémája. Hogyan kell ezt szabályozni ? A társasági jog elveit minden esetre gyökeres revízió alá kell venni. Nem elég kártérítéssel operálni. A nem kellő teljesítés kollektív alapon keletkezett, nagy üzemben helyrehozhatatlan károkat okoz s igy a munkához való kötelesség oly kötelességnek minősítendő, melynek megszegése büntetőjogi következményekkel jár. Érdekes, hogy igy megtörténhetik, mikép a társasági szerződés a szorosan vett magánjogi viszonyból átalakul egy inkább közjogi jellegű viszonynyá, mint a hogyan a cseléd- és mezőgazdasági munkaszerződést a szorosan vett magánjogi viszonyból Darányi annak idején szintén közjogi vonatkozású viszonynyá tette. Dr. Nyúlásai János.