Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - Birtokpolitikánk a békében

I 22 BIRTOKPOLITIKÁNK A BÉKÉBEN. Legyünk azzal is tisztában, hogy a háborús államszoczializmus csak szükséges rossz és még az sem bizonyos, hogy nem lettünk volna jobban meg a mindenféle termelést, forgalmat, értékesítést, fogyasztást korlátozó rendszabályok nélkül. Az a központ, melyet az ingatlanforgalom irányítására állítottunk be, nem egyéb, mint ideiglenes expediens. Egy nemzet gazdasági életének mérhetetlen veszedelmét jelenti az, ha a bizonytalanság érzete nehezít a tőkén, ha az egyéni vállalkozás és kezdeményezés megakad A forgalom álutakon tör magának érvényesülést, az pedig a birtokforgalom terén a legnagyobb veszedelem. Az ősiség, mint a magyar földbirtokrendszer tipikus jellemzője, nem volt egyéb, mint az ingatlan forgalom korlátozása, a kiváltságolt osztályok megvédése érdekében. Mikor a negyvenes években a gazdasági fejlődés erőteljesebbé vált, a vagyonosság terjedt, a szabad birtokrendszer életbeléptetése csak idő kérdése volt, legnagyobb nehézséget annak megoldásánál az okozta, hogy az egymással szemben álló tisztességes gazdasági forgalom és a jogilag védett kötöttség olyan zavart teremtett a jog rendjében, hogy Schmerling könyörtelensége kellett hozzá, hogy itt tabula rását csináljon. Egyetlen czélja a birtokközpontnak az lehet, hogy a hazatérőknek földhöz juttatását lehetővé tegye. A javak normális forgalmát nem szabad megakadályozni, mert ennek visszahatása kiszámithatlan károkat okoz. Az agrár jogi törvényhozás átgondolt következetes és elvi alapokon felépült kell hogy legyen. Ötletszerüleg, egyik vagy másik gazdasági vagy politikai áramlattal nem befolyásolható. A gyors irányváltozások, meglepetésszerű visszaható erejű rendelkezések nagy károkat okozhatnak. A földbirtok rendje nem birja a folytonos földrengéseket. Elég e tekintetben egybevetnünk pl. az egyes erdőtörvények rendelkezéseit, a hitbizományi, törvényhatósági és községi törvény egymásnak ellentmondó rendelkezéseivel, vagy a magánjognak rendelkezéseit a közös tulajdonról a közös legelőkre vonatkozó törvényekkel. Egyik törvény