Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - Szociálpolitikai feladataink

SZOCZIÁLPOLITIKAI FELADATAINK. IOQ nehézségek. Itt kell a kormánynak a legnagyobb anyagi áldozatokra is elszánnia magát. Ez anyagi áldozatok közé fognak tartozni azok a terhek is, a melyek megelőzés hijján a hadbavonultak terhére felszaporodtak. Megfelelő egészséges és olcsó kislakásoknak építését a népegészségügy és a néperkölcs elemi feltételeként kell megvalósítani.* III. A népesedési politika érdekeit szolgálja, de esetleg messzire kiható közgazdasági hátrányoknak megelőzésére is szolgál, ha a háború előtt hazánkban érvényben volt szerénytörvényes munkásvédelmet (korhatárok betartása, nők és gyermekek éjjeli munkájának tilalma, vasárnapi munkaszünet, napközi szünetek) nemcsak helyreállítjuk, de lehetőleg nemzetközi színvonalra emeljük. A háború óriási mértékben helyettesitette a férfimunkát női- és gyermekmunkával. A mig a magyar iparban a betegség és baleset esetére biztosított nők száma 1914 augusztusában 163,943 volt, 1918 májusában már 248,10^-re rúgott. Az Országos Pénztárnak a betegforgalomra vonatkozó adatai mutatják, hogy e nők milyen aránytalanul nagyobb mértékben váltak a hivatási munkának áldozataivá, mint akár a túlerőltetett férfiak. A nőket és fiatalkorúakat a szerzett tapasztalatok alapján legalább azokból a foglalkozásokból kell tehát feltétlenül eltávolítani, a melyek testben, lélekben megrontják őket. Egy napig sem szabad megfogyatkozott nemzetünk jövőjét olyan túlerőltető munkával koczkáztatni, a melyet csak a legszélsőbb háborús szükséggel lehetett megokolni. Amaz ujabb nemzetközi egyezménytervezetek, a melyekre nézve a kormányok már 1913-ban megállapodtak — a 16 év alatti fiatalkorúak éjjeli munkájának tilalmáról, a nők és fiatalkorúak nappali munkaidejének 10 órára való korlátozásáról — azt a minimumot jelzik, a melyet e téren mielőbb meg kell hazánkban is valósítani. Az 1884. évből való ipartörvénynek a gyermek- és női munkára vonatkozó világ* Lásd szerző, Háborús lakáspolitika (Benkő) 1918.