Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A nemzeti átalakulás problémája

A NEMZETI ÁLLAM ALAKULÁS PROBLÉMÁJA. 89 A fennebbiek szabják meg a magyarországi nem-magyar ajkú népelemekkel az u. n. nemzetiségekkel szemben való magatartás irányvonalait. Eddig a legtulzóbb nemzetiségi követelések sem tagadták meg a magyar állam közösségét. A románoknak 1848. évi május i^-én Balázsfalván megtartott gyűlése messzemenő aspirácziókban jelezte a «nemzeti öntudat ébredésének» tényét, de az akkor keletkezett határozatok csak abban csúcsosodtak ki, hogy a román nemzet mint ilyen elismertessék, a közös országgyűlésen számának megfelelő arányban képviselve legyen, s hogy az erdélyi unió kérdése a románság képviselőinek részvételével tárgyaltassék. A szerbeknek _ ugyanakkor Karlóczán megtartott gyűlése az országnak egy részét, a szerb vajdaságot, külön autonóm területként akarta ugyan lefoglalni, de a magyar korona felsőbbségét elismerte. Az 1861. évi turóczszentmártoni nemzetgyűlés azt vindikálta, hogy a tót nemzet individualitása azon a területen, melyet mint egy-egy szakadatlan tömeg elfoglal, egy megfelelően alakitandó felsőmagyarországi szláv kerületben elismerve és személyesítve legyen, az ugyanabban az évben Karlóczán megtartott szerb kongresszus pedig azt kivánta, hogy a szerb vajdaság ügykezelési nyelve az egész vonalon a cyril helyesirásu szerb nyelv legyen, de a törvényhozás Magyarországgal közös maradjon. 1868-ban a nemzetiségi kérdés törvényhozási szabályozása kerülvén napirendre, a román és szerb képviselők által beadott külön javaslat az egyes nemzetiségeket külön jogalanyokként akarta szerepeltetni, részükre külön képviseleteket és térköröket kivánt felállíttatni s ily módon az országban a nemzetiségi és nyelvi különbségek területi megrögzitését intenczionálta, és a mikor ezzel szemben az 1866 : XL1V. t.-czikk megalkotásával az az álláspont jutott érvényre, hogy az országnak nemzetiségi területekre osztása mellőzendő és a nyelvhasználat szabadsága az állampolgári egyenjogúság individuális alapján biztosítandó : a nemzetiségek egy része kezdetben ezzel a szabályozással nem volt megelégedve s ennek jeléül a passzivitás terére lépett,