Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választások tisztaságának bizonyítékei a választójogi törvényjavaslatban

82 DR. LENGYEL AURÉL A VÁLASZTÁSOK TISZTASÁGÁNAK BIZTOSÍTÉKAI A VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNYJAVASLATBAN. Irta : dr. LENGYEL AURÉL, miniszteri osztálytanácsos. Durkheim, a szocziológia módszeréről írott munkájában arra hivja fel a figyelmet, hogy ugyanaz a társadalmi tény (cselekvési mód) az élet valóságában, ugyanabban a milieu-ben is, esetek szerint eltérő változatokban ölt formát, a nélkül, hogy az eltérések az illető ténynek a lényegét módosítanák. A változatoknak a faj egész területét felölelő vizsgálata a normálisnak és a patologikusnak elhatárolásához juttat. Durkheim tanitása szerint normális az a tény, a mely a fajhoz tartozó egyedek túlnyomó részénél általános — szük határok között ingadozó — ismérveket mutat, az a tény pedig, a melynek jellegzetes vonásai elütnek az átlagtipus általános ismérveitől, patologikus. Ezek az ismerettani kategóriák a magyar politikai élet küzdőterén bizonyos vonatkozásokban egymásra tolódnak. Magyarországon az országgyűlési képviselőválasztások — az ezen közjogi cselekmények lefolyásának rendjét megállapító jogszabályokban foglalt rendelkezésekhez viszonyítva — emberemlékezet óta annyi kilengést és oly mérvű elváltozásokat mutatnak, hogy a klinikai szempontból patologikus képviselőválasztást kell normális típusúnak tekinteni. A képviselőválasztások körül elkövetett visszaélések mibenállásának kiderítése és a visszaélések ostorozása: parlamentünknek és publiczisztikánknak kedvelt és úgyszólván állandósult témája. Az országgyűlési képviselők választása tárgyában az 1917. évi deczember hó 21. napján alkotmányos tárgyalás végett az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat Általános indokolása e tekintetben jellemző adatokat sorol elő (10. és köv. 1.). Már az 1869. évi választások után kormánypárt és