Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

76 DR. RASSAY GYULA A passsúv választójog. X. A passzív választójog szabályai az országgyűlési képviselővé választhatóság kellékeit vagyis azokat a kellékeket állapítják meg, a melyeknek a megválasztott személye tekintetében a választás időpontjában fenn kell forogni ahhoz, hogy •a választás érvényes legyen. A törvényhozás tagjaira váró magas állami funkczió kívánatossá teszi, hogy az országgyűlési képviselővé választott egyének a legmagasabb erkölcsi és értelmi minősültséggel bírjanak. Ezt a czélt azonban a választhatóság kellékeinek megállapítása utján alig lehet biztosítani. Az erkölcsi minősültségnek törvénybe iktatható külső ismérvei nincsenek, e tekintetben tehát pozitív kellékét felállítani nem lehet. Az értelmi minősültség tekintetében ugyan elképzelhető valamely képzettség igazolásának megkivánása, de a választhatóságnál alacsony értelmi czenzus felállítása hatástalan, sőt visszatetsző volna, magas képzettség igazolásának a megkivánása pedig a választható egyének körét oly módon megszoritaná, hogy a törvényhozó testületből egész társadalmi osztályok ki volnának zárva. Ilykép végeredményben főleg a választóközönség ítélőképességétől kell várnunk, hogy a képviselői funkczió betöltésére alkalmas és méltó egyéneket feltalálja, miért is a képviselőtestület színvonalát a választóközönségnek a választójog öntudatos gyakorlására képes elemekből való összeállítása utján lehet leginkább biztosítani. A most előadottaknak kell tulajdonitanunk, hogy a legtöbb külföldi törvényhozás a választhatóságra nézve — legalább az alsóház tagjait illetőleg — az aktív választójog kellékeinél szigorúbb kellékeket legfeljebb az életkor tekintetében kiván meg. Hogy aktív választójog a választhatóságnak csaknem mindenütt előfeltétele, ezt természetesnek kell tartanunk, mert következetlenség volna a magasabb rendű funkczióra hivatott képviselőnél eltekinteni azoktól a kellékektől, melyeket a tör-