Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

AKTIV ÉS PASSZÍV VÁLASZTÓJOG kai tényleges katonai szolgálatot teljesítettek, vagy — tekintet nélkül szolgálati idejükre - a fegyveres erő vagy a csendőrség szolgálatában altiszti fokozatot értek el. A 2. §. }. pontjában tehát voltakép három kisegítő jogcím foglaltatik, a melyek mind katonai szolgálat teljesitésén alapulnak. A rendes tényleges katonai szolgálat jogczimét az eddigi magyar törvényhozás nem ismerte, megtalálható azonban e jogczim például Olaszország érvényben levő választójogában. E jogczimét politikai okon felül indokolja az a szempont is, hogy a katonai szolgálat nagy fegyelmező ereje mellett az elemi ismeretek elsajátítását is eredményezi és igy a rendes tényleges katonai szolgálat jogczime méltán foglalhat helyet az elemi ismeretek czenzusára alapított választói jogrendszerben. A rendes tényleges katonai szolgálat az 1912 :XXX. t.-czikk és az 1912 :XXXI t.-czikk rendelkezései szerint jelenleg a közös hadseregnél és a honvédségnél két, illetőleg három évig, haditengerészetnél pedig négy évig tart. A jelenlegi háború ideje alatt olyanok is teljesítenek mint póttartalékosok vagy népfölkelők — a rendes tényleges szolgálat tartamát elérő tartamú katonai szolgálatot, a kik rendev tényleges katonai szolgálati kötelezettség alá nem estek. Méltánytalan volna, ha a háború ideje alatt teljesített ez a szolgálat a választójog szempontjából nem részesülne ugyanoly elbírálásban, mint a rendszerint békében teljesített rendes tényleges katonai szolgálat és ilykép logikai követelménykép jelentkezik a törvényjavaslat 2. §-a 3. pontjának az a rendelkezése, a mely a háború ideje alatt — bármily szolgálati minőségben legalább két évig vagyis a rendes tényleges katonai szolgálat legrövidebb tartamának megfelelő időn át — teljesített katonai szolgálatot szintén választói jogczimmé teszi. Az altiszti fokozat elérése az irni és olvasni tudás előfeltétele mellett már az 191? ".XIV. t.-czikkben is választói jogczim volt A törvényjavaslat a rendelkezést lényegben váltó-