Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

54 DR. KASSA Y GYULA egyes társadalmi osztályok a választók között tagjaik számával arányban nem álló számú választóval lesznek képviselve, — de történhetik másrészt olykép is, hogy a különböző társadalmi osztályhoz tartozó választók szavazatának akár közvetlenül, töb­bes szavazati jog adásával, akár közvetve más módon eltérő suly biztosíttatik. A megszorítás előbb emiitett módjára például szolgálhat az 1874 : XXX1IJ. t.-czikkben szabályozott magyar választójog, a mely magas értelmiségi, birtok- és jövedelmi czenzusával a munkásosztályt a választók köréből csaknem tel­jesen kizárta, mig a megszorítás utóbb emiitett módjára klasszi­kus példa a három adóosztály rendszerére felépitett porosz választójog, vagy a többes szavazaton alapuló jelenlegi szász választójog 1909. évi május hó 20-án kelt választási törvény), a melyek a birtokos, illetőleg általában a magasabb jövedelmű osztályt szembetűnően privilegizálják. Az alaki ismérvek szerint úgynevezett lefokozott általános választójogi rendszereket, tehát az intézmény lényegét tekintve, rendszerint a megszorított vá­lasztójogok közé kell soroznunk. II. A törvényjavaslat sem a férfiakra, sem a nőkre nézve nem tervez oly választójogi rendszert, a melyet az elől ismer­tetett alaki értelemben általános választójognak lehet tekin­teni. A bizonyos időn át ugyanazon községben lakást (domici­liumj a törvényjavaslat nem teszi az aktiv választójog kellékévé, de az állampolgárságon és a választói életkor betöltésén felül mind a férfiaknál, mind a nőknél még egyéb kellékeket is meg­kíván. Az alábbiakban a férfiak választójogának kellékeit ismer­tetjük és egyben vizsgálat tárgyává teszszük, hogy mennyi­ben felelnek meg a törvényjavaslatban felállított kellékek egyenkint és összhatásukban — a lényegi értelemben vett álta­lános választójog alapelveinek. Az 1. §. szerint országgyűlési képviselőválasztói joga van minden férfinak, a ki életének huszonnegyedik évét betöl­tötte, magyar állampolgár, írni és olvasni tud és ezenfelül a törvényjavaslat 2. §-ában felsorolt különös kellékek valamelyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom