Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - A járásbíróságok reformja. 1. [r.]

IRODALOM. áz egész jogéletünket befonó és ellepő, komplexum ijesztő anyagába. A háborús magánjogi jogalkotás alapgondolatát abban találja, hogy «a veszélyeztetett államczél nyomása folytán a bőven ömlő törvény és rendeletforrások taimihens törekvése lesz az egész magánjognak és főleg a forgalmi jelentőségű magánjogi cselekvéseknek a nemzet intézményszerü védelmi eszközévé való átalakítása*. A magánjogi jogosultságok a háborús veszély folytán megszűnnek a magánjogi alanyok kizárólagos czéljait szolgálni és kénytelenek az államczélhaz igazodni. Ez az elv csillan ki a személyiség jogát erősen megtépő, a tulajdonjog tartalmát bejelentési kötelezettséggel, a köz részére való teljes vagy részleges igénybevétellel korlátozó, a magánjogi intézkedéseket közigazgatási gyámkodás alá helyező rendeletekben. Ezért válik szükségessé a közszükségleti czikkekre vonatkozó adásvételek privilegizálása, ügyleti hatások utólagos hatósági jóváhagyás megkivánásával va'ó törvényes módosítása és lőleg a kötelmi ügyletek jogosító és terhelő ha/ásainak a szabad ügyleti forgalmat teljesen megbénító revíziója. Dr. S\ás^/ Béla a magánjog általános keretéből kiszakított külön fejezetben plasztikusan dolgozza fel a háborús családjog anyagát. A háború hatása a családi élet terén elsősorban tényleges és nem jogi jellegű : a háború mint jogi állapot nem érinti a családi jogokat és kötelezettségeket, a melyeket még a megszálló ellenséges hatalomnak is tiszteletben kellené tartania De ha a háború által felidézett kényszerhelyzetek az élet rendes menetének csupán tényleges akadályai, az élet viszonyait rendező jogszabályoknak számolniok kell e körülmények lehetőségével is. A minisztérium az 1912. L. XIII. t. cz. 16-ik §-ában és az 1914. L. t. cz.-ben foglalt felhatalmazás alapján kibocsájtott családjogi rendeleteivel kénytelen volt uj jogszabályokat alkotni, mert jogrendszerünk egyes szabályai egyáltalában nem elégítették ki az innormáiis idők követelményeit. Jogtörténeti jelentőségű immár Dr. S^ladits Károlynak a moratórium; rendeletekkel foglalkozó dolgozata. A háború kitörésének izgalmas levegőjében született 3715/1914. M. E. első moratóriumi rendelet tapogatódzó rendelkezésein kezdve a 2807/1915. moratorium-feloldó rendeletig teljes képét nyerjük a háborús jog egyik .legjellemzőbb intézményének. Alig van magánjogi viszony, a melyre a háborús kivételes állapot intenzivebb befolyást gyakorolt mint a lakbérletre. A lakbérleti jog e különös háborús jelentőségét honorálja az évkönyv, mikor a matériának Dr. Fabihyi Tihamér értekezésében külön fejezetet szentel. A háború kezdetén föieg csak a hadbavonultak és illetőleg családtagjaik javára kellett — a tömeges hajléktalanná válás prevencziójaként — rendkívüli intézkedéseket tenni. Már az első és azián a többi moratoriumrendelet konstituálja számukra a lakbérmoratoriumot (2087/1915. M. E.), azóta pediga 3787/1916. M. E. 5-00/1917. M. E. és különösen az egész anyagot újonnan kodifikáló 4180/1917. rendelet a hatósági beavatkozás és: cogens