Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - A részvénytársasági jog reformja

482 DF BAUMGARTEN NÁNDOR Ezeknél, már a helyes leltárértékelés nehézségére tekintettel, szintannyira közérdek, hogy az ellenőrzésre hivatott igazgatók és felügyelők tevékenységét szakértői vélemény támogassa, a mely a közgyűlést is tájékoztassa a társaság tényleges állapotáról. Ma a részvénytársasági ügyvezetés ellenőrzése olyanok kezében van, kik erre könyvszakértői vizsgálatok nélkül egyáltalán képtelenek. A törvényhozási reform feladata tehát, hogy legalább is a komoly ellenőrzés lehetőségét megteremtse és ezzel az arra kötelesek felelősségét megvalósítsa. De a kötelezp revíziótól megelőző (praeventiv) hatást is várok, mert azok, a kik a mérlegekért felelősek, tartózkodni fognak oly manapság mindennapi elburkolásoktól és elhomályositásoktól, melyekre a szakértői könyvvizsgálat azonnal világosságot deritene. A részvénytársaságok ügykezelése és könyvvezetése pedig oly bonyolult, hogy a felett kellő áttekintést még a benfentesek sem nyerhetnek. Már pedig a mérlegnyilvánosságnak csak ugy van értéke és értelme, ha a közzétett, mintamérlegék alapulvételével kellőleg részletezett (egyes tartozások és követelések kellő részletezése és jelesül a váltóleszámítolások és visszleszámitolások kellő elkülönítése) és szakszerű revízió által ellenőrzött számadások alapján ugy a részvényes, mint a hitelező kellő képet alkothat magának a társaság vagyoni helyzetéről. A részvénytársaságok általános költségei a revízióval járó kiadásokat könnyen elbirják és mint az eddigi tapasztalatok mutatták (pl. a Pénzintézeti Központnál), az erre forditott összegek közvetve busásan megtérülnek. Mindezek alapján fenntartom azt a véleményemet, hogy az általánosan kötelező alapos revizió a részvénytársasági reform egyik saroktengelye. Mintául az angol audit intézménye szolgáljon, de e mellett a revizió kötelessége nem pusztán a mérleg számszerű