Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - A részvénytársasági jog reformja

A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI JOG REFORMJA. 475' nyes érdeke is megkívánja a módosítás lehetőségét, a mit valamennyi részvényes hozzájárulásának megkövetelése meg­hiúsítana. De ép itt is különböztetnünk kell a lényeges és lényegtelen, formaság és érdemleges sérelem közt. Ha teszem pl. valamely jelzálog r.-t. üzletkörét ipari vállalatok alapitárára terjeszti ki, ha valamely takarékpénztár külföldi aranybányák kihasználására akar áttérni, ez ellen az egyes részvényes joggal tiltakozhatik ép ugy, mintha a tervezetben biztosított jogait az osztalékra, vagy a\ újonnan kibocsátandó részvények elővételére, habár minősített többségi határozattal is, elkobozzák. Ha a részvényes s^er^ett jogai a majoritással izemben is igényt tart­hatnak a védelemre, nem tettünk ennek eleget, ha a T. 78 §-a értelmében megengedjük, hogy ezeket minősített (az alaptőké­nek felét képviselő szavazatok kétharmada) többség • félrelökje. 2. Ok nélkül hagyja ki a T. 78. §-a a közgyűlés kizáró­lagos hatásköréből az oly kartellszerződés megk^'ését, mely a­társasági ügyletek közös haszonra vezetését czélozza (Kt. 79. §. 4. pont). Ennek fontosságát már régi törvényünk felismerte, az ujabb gazdasági viszonyok folytan pedig az ily kartellszerződés az illető vállalatok önállóságát oly mélyen érinti, hogv ennek elhatározása a közgyűlésnek tartandó fenn. A kartell-nyilvános­ság is mind általánosabb követelmény és igy semmi okot sem látok arra, miért kelljen a közös haszonra szóló kartell meg­kötését a közgyűlés hatásköréből kivonnunk. 3. Azt sem értem, miért ejtsük el a kereskedelmi törvény 162. §-ának azt a rendelkezését, hogy az uj, részvények ki­bocsátása előtt a régi részvények teljesen be legyenek fizetve; semmi szükség sincs arra, hogy a részvénytársaság alap­tőkéjét emelhesse, mieiőtt még az eredeti alaptőke nincs tel­jesen befizetve. Habár a T. intézkedései ennek veszélyességét csökkentik (részvényesek szigorúbb felelőssége, bemutatóra szóló részvények kibocsátásának tilalma a teljes liberálás előtt), ennek szükségességét a T. vezérelveiben emiitett specziális esetek (176. 1.) nem indokolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom