Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat

ADÓ ÉS ILLETÉK. 44? eddig elintézés alá. Ennek oka elsősorban a felterjesztések lassúságában rejlik. Az eljáró közigazgatási hatóságok ugyanis az 1896 : XXVI. t.-cz. 100. §-ában előirt kötelező nyolc\ napi határidőt egyáltalán nem tartják be, sőt gyakran csak egy év múlva terjesztik fel a beadott panaszokat. Hiába intézi el azokat a közigazgatási bíróság aránylag igen rövid idő alatt, az igy előállott késedelmet behozni már nem lehet; ujabb késedelmek pedig az által állanak elő, hogy az elrendelt bizonyítások keresztülvitele és felterjesztése sem történik a kívánatos gyorsasággal. Ez az oka, hogy még most is vannak elintézetlen 1915. évi panaszok és alig van elintézett 1917. évi panasz. Az 1916. évi törvények alkalmazása tehát csak most veszi kezdetét. Az erre vonatkozó határozatok közül csak egyet emelünk ki, a mely szerint a hadi nyereségadóról szóló 19.16 : XXIX. t.-cz. 9. §-a a felek jogos érdekében akként értelmezendő, hogy a számszerű vallomás hiánya sem foszthatja meg a felet attól, hogy az 1913. év tényleges jövedelmét igazolhassa és nem jogosult az az eljárás, a mely ily esetben ezt a jövedelmet 10,000 K-ban veszi fel. A bizottság tehát az összehasonlításnál számbaveendő békeév jövedelmét akkor is tartozik megállapítani, ha arról a fél számszerű vallomást nem nyújtott be (21,140/1917.). Az egyéb ez évi határozatok az 1915 : XXI. t.-cz. 7. §-a alapján állanak, mely az 1914 : XLVI. t.-cz. rendelkezéseit némely módosítással fenntartotta. Az 1909 : X. t.-cz. 7. §-a a külföldi jövedelmeket viszonosság esetén a jövedelemadó alól mentesiti. Ennek részleteit a 131,657 1915. sz. pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza. Ennek és az 1908: XIV. t.-cz.-be iktatott, Ausztriával megkötött egyezmény alapján a bíróság megállapította, hogy Magyarországon lakó magyar állampolgárnak ausztriai részvénytársaságtól élvezett igazgatósági tagsági jutaléka Magyarországon jövedelemadó alá nem vonható (1322. elvi)* és viszont Ausztriában lakó osztrák állampolgárnak magyarországi részvénytársaságtól származó igazgatósági tagsági jutaléka Magyarországon jövedelemadó alá nem vonható (1523. elvi). A jövedelem fogalmát a törvény 9. §-a irja körül. Ezt egészíti ki az 1324. elvi határozat, mely szerint a haszonbérlettől a bérleti idő leárta előtt való visszalépésért fizetett kártalanítási összeg jövedelemadó alá esik. A levonási tételeket szabályozó 12. §-t helyesen magyarázza a bíróság, a midőn kimondta, hogy értékpapírokra felvett lombardkölcsön kamatait nem lehet levonni, ha az adózó értékpapírokból származó jövedelmet nem vallott és ilyen jövedelmet a bizottság sem állapított meg (1380. elvi). Az üzlet folytatásához szükséges idegen tőke kamatait az üzletből származó jövedelem megbecsülésénél számításba lehet venni, s ha a bizottság * Elvi = elvi jelentőségű határozat.