Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat

IRODALOM. A mai társadalmi szerkezettel szemben a létesitni kivánt szoczialista szerkezet ujitó, változtató. Ha azonban uralomra vergődnék, az egyén lenyügözése által minden ujitást, változtatást kizárna, minélfogva nemcsak összetartó, konzervatív, de a meglevőt minden áron fenntartó, azaz reactionárius lenne. Nem is említem, hogy ez a szoczialista társadalmi szerkezet, az emberi termelő munka hatályosbitása végett alkottatván, s pacifista, antimilitarista elveket követvén, azt a konzervatív irányzatnak tulajdonított hódító jelleggel fölruházni még kevesbbé lehetne, mint benne, csak azért, mert ujitó, liberális irányt fölfödözni. A politikai eszmecsere értékjegyeinek e bizonytalanságát Révai derék munkája sem kerülhette ki az általános szavazatjog, a demokráczia elveinek tekintetében. Midőn tanulságos, szellemes, mély hazafi-érzéstől áthatott munkáját ismertettem, rá kellett mutassak a nagy fogalmi chaoszra, mely a szocziális és politikai megértést ugy megnehezíti. Concha G/ő{ő. Háborús büntetőjog. Irta : Dr. Dcgré Miklós, kir. Ítélőtáblai tanácselnök. A háborús büntetőjog kellő méltatása sok megfigyelést igénylő, nagy feladat, a melynek egy része ma még meg sem oldható. Minő befolyást gyakorolt a kriminalitásra a világháború s minő taktika állapítandó meg a kriminalitás tényezői ellen : ezek kriminológiai, illetve kriminálpolitikai kérdések, a melyekre majd csak a háború után, az időközben gyűjtendő statisztikai adatok alapján lehet kielégitőleg válaszolni. Dr. Degré Miklós helyes érzékkel mellőzte e kérdéseket most megjelent 70 oldalra terjedő értékes müvében. De ezen tulmenőleg még egy selectiót gyakorolt. A háborús büntetőtörvények egy részét ugyanis már a háború kitörése előtt megalkották, míg más részük a háború ideje alatt keletkezett. Szerző az előbbieket, melyek közé a B. T. K. 142., 143., 144. és 457. §-ai és az 1912 : LXIII. t.-cz. megfelelő rendelkezései tartoznak, szintén mellőzte és csak a háború alatt alkotott büntetőtörvényeket tette vizsgálat tárgyává. E kereten belül a mü két részre oszlik. Az elsőnek tárgyai az anyagi, a másodiké az alaki háborús büntetőtörvények. Szerző e törvényeket dogmatikai szempontból dolgozta fel, a bírálattól és jogpolitikai megjegyzésektől azért tartózkodván, mert ő maga is egyik tényezője lévén a háborús jogalkalmazásnak, saját bevallása szerint, annak elfogulatlan birálója nem lehet. Az anyagi rcs^ főtárgyai : A hadviselés érdekei ellen elkövetett és az árdrágító visszaélésekről szóló 1915 : XIX. és 1916 : IX. törvényczikkek (H.V. M. ésAv.);az ezekkel szabályozott egyes kérdéseket azonban külön czimek alatt tárgyalja szerző. így külön fejtegetések tárgyai: a törvény visszaható ereje, a jogforrások területi hatálya, az előkészületi cse-