Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

4I2 BÍRÓI GYAKORLAT. részesedés 4—8-szorosáig terjedő pénzbüntetéssel, ha pedig ez az összeg meg nem állapitható, 400 -10,000 koronáig büntetendóV Minthogy fentiek szerint az itt szóban levő jövedéki kihágásnak tényálladéki eleme nem a megengedett áron tul való eladás, hanem a kincstári részesedésnek be nem szolgáltatása, nyilvánvaló, hogy a törvényhozó is nem azon eseteket tartotta elsősorban szem előtt, melyek a kivételek, hanem azon rendes eseteket, midőn a nem árdrágító szesztermelő, a nem árdrágító szesznagykereskedő a vételárnak a kincstárt illető részét szabály szerint be nem szolgáltatta. Ha már most a vállalkozó szesztermelő vagy szesznagykereskedő a szeszt a megengedett legmagasabb áron tul adta el, ugy ez a törvénynek világos rendelkezése ellenére keletkezett vételártöbblet nem tekinthető az államkincstár oly részesedésének, mely, ha elmaradt volna — azaz, ha vádlott szesztermelő vagy szesznagykereskedő a szeszt maximális árnak betartása mellett adta volna el — a kincstárnak megrövidítését jelentette volna. Habár tehát ezen törvényellenes módon elért árkülönbözet a kincstárt illeti, annak a kincstártól való elvonása még sem tekinthető jogszerűen a kincstár megrövidítésének és ezért a megrövidítés veszélyéről sem lehet szó. A hivatkozott törvényczikk 6. §-ának végbekezdése egyébként meghatározza, hogy a megrövidített, vagy megrövidítés veszélyének kitett és a büntetés alapjául szolgáló kincstári részesedés alatt : ((hektoliterfokonként az az összeg értendő, mely a szeszfőzdék és szabadraktárak által nagykereskedők részére eladott finomított contingens szesz árából a szeszadó és szeszadópótlék levonása után a pénzügyminiszter rendelkezésének megfelelően a kincstárt illéti meg». E szerint tehát nem a vételártöbbletnek (az árkülönbözetnek) 4— 8-szorosa, hanem az itt jelzeit finomított contingens szesz árából a kincstárt megillető rés\, az az összeg, melynek többszörösét törvény szerint az 1915 : XV. t.-cz. 6. §-ába ütköző jövedéki kihágás esetén büntetésként kell kiszabni, akár árdrágítással kapcsolatos esetről van szó, akár nem. Nyilvánvalóan az egyöntetűség és egyszerübbség kedvéért tekintette a törvényhozó a finomított contingens szesznek — nem árdrágítással kapcsolatos — eladását mérvadónak, és csak azon esetben, ha pl. az eladott szeszmennyiség vagy az eladás ideje megállapítható már nem volna és így a büntetés alapösszege ezen egységgel sem volna kiszámítható, szabandó ki 400—10,000 K-ra terjedő pénzbüntetés. A rrszeszfőzdék és szabadraktárak által nagykereskedők részére eladott finomított contingens szesz árából a szeszadó és szeszadópótlék levonása ucán a kincstárt megillető összeg* 1915. év első felében hektoliteríokonként 40 fillért tett ki. Ennek megfelelően a 49,390/1915. sz. p. m. rendeletnek 12. §-a szerint : «a hektoliterfokonként 40 fillérrel számítandó iés\esedési óss\eg mindazokban a jövedéki kihágási esetekben, a melyekben a büntetés a