Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

A VASÚTI FELSÉGJOG BOSZNIÁBAN ÉS H ERCZEGOVINÁBAN. }8j kozó szabályok, a dijszabási határozmányok és az áruosztályozás megegyező legyen és csak egyetértőleg módosittathassék. vagy hogy titkos díjszabásokat egyik sem fog alkalmazni. Az ilyenelveknek megegyezés alapján, tehát a szerződő íelek szabad akaratából, való kimondása ellenkezőleg a szerződő felek teljes souverainitását bizonyitja és világosan kifejezésre juttatja, hogy a felségjog őket megilleti, mert hiszen csak az korlátozhatja cselekvési szabadságát, a kit ez a szabadság téliesen megillet. Ez az önkorlátozás az egyedüli oka annak, hogy a két állam egyike vagy másika nem építhet Bosznia-Herczegovina területén vasutat, nem pedig az, mintha ezt Bosznia-Herczegovina felségjoga akadályozná meg. Ilyen felségjoga nincs és államisága hiján nem is lehet a tartománynak és a felségjognak legerősebb czáfolata épen a két törvénynek idézett intézkedése. És ezen alapszik az is, hogy a magyar állam törvényhozási felhatalmazását adta meg az 1914 : XIX. t.-cz. 2. §-a ahhoz, hogy az osztrák államkincstár bizonyos előfeltételek bekövetkezése esetében a donji-vakuf-lasvai vonalat saját költségén megépíthesse. Viszont a két 1880. évi törvény idézett rendelkezéséből, az érem másik oldalát tekintve, az következik, hogy Bosznia és Herczegovina területén a közös pénzügyminiszter vagy a tartományi kormány sem építhet vasutat a két állam kormányának, vagy ha az építéshez közvetve vagy közvetlenül a két állam anyagi hozzájárulása szükséges, a két állam törvényhozásának egyetértő hozzájárulása, illetőleg egybehangzó elhatározása nélkül és ezen alapszik az is. hogy a boszniai tartománygyűlés vasutak létesítését nem kezdeményezheti, hanem a tartományi szabályzat 42. §-ának 23. pontja értelmében, a hogyan azt már fentebb megvilágítottuk, csak azon vasutak épitésének kérdésében határozhat, a melyek iránt javaslat terjesztetik eléje, a mi viszont a tartományi szabályzat értelmében ugyancsak pusztán a két kormánynak előzetes hozzájárulása alapján történhetik meg. Jogállam, XVII. évf. 5—6. t'. 2^