Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

•PP' w. 1 . .. A VASÚTI FELSÉGJOG BOSZNIÁBAN ÉS HERCZEGOVINABAN. 38 1 A 4. §. a tulajdonjogi viszonyok tisztázását czélozta, mert a banjaluka-doberlini vasutat báró Hirsch annak idején a török állam számára épitette ugyan, az utóbbi azonban azt át nem vette és igy a vasút török állami tulajdon jellege és a mo­narchia jogutódlása vitatható volt. Minthogy azonban köz­ben a tényleges jóhiszemű birtoklás alapján már az elbirtoklás is bekövetkezett, nem volt többé ok arra, hogy az a vasút a tartományi vasutaktól elkülönítve szerepeljen. Legnevezetesebb azonban a 3. §. intézkedése, a melyben a magyar törvényhozás a Novitól-Bihacig a tartományok saját költségén létesítendő vasút építésére adja meg a felhatalmazást. Ez az intézkedés a magyar lés az egybehangzó osztrák; törvény­ben első perczben meglepő, tekintettel az 1880 : VI. t.-cz. 3. §-ának második bekezdésére, a mely szerint látszólag a két kormány hozzájárulása is elegendő lett volna és nem lett volna szükség törvényhozási felhatalmazásra. A dolog magyarázata az, hogy valóban a tartományok saját költségeire csak akkor lehet vasutat építeni, ha a tarto­mányok budgetje kizárólag a tartományok saját bevételei és kiadásai alapján van egyensúlyi helyzetben és a tartományi igaz­gatás budgetjében a monarchia két államával szemben tarto­zási tétel nincs. A mig ez a helyzet be nem állt, tulajdonképen a tartományi budget terhére történő vasútépítés is lényegében csak a monarchia két államának áldozatai segítségével lehet­séges és igy tulajdonképen a 3. §. harmadik bekezdésében emiitettei analóg esetről van szó. Minthogy pedig ez a ked­vező állapot tényleg még nem következett be, a törvény szel­lemében helyesen az építéshez a monarchia két állama tör­vényhozásának felhatalmazására volt és van szükség. Az 1914: XIX. t.-cz. szóban levő intézkedésére annyival nagyobb szükség volt, mert, ha a két törvényhozás felhatalmazása elmarad a boszniai tartománygyülés, a mely az egész vasúti törvényjavas­latot korábban tárgyalta le, mint a két állam törvényhozása, abba a látszatba került volna, mintha ő olyan vasút kérdésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom