Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

274 Dl NEUMANN KÁROLY hatja, hogy tanácskozás nélkül, vagy egyáltalán a magyar kormány befolyása nélkül határozhasson a közös minisztérium. Ha ez iránt még kétely lehetne, azt teljesen eloszlatja a párhuzamos osztrák törvény alább ismertetendő szövegezése. A negyedik, a vasutakra is vonatkozó rendelkezés a 3. §-nak az a határozmánya, a melynek értelmében, ha a tartományok közigazgatásának költségei a tartományok saját jövedelmeiből fedezhetők nem volnának, a rendes közigazgatás érdekében fedezendő összegekre — tehát a vasúti czélból szükséges összegekre is — vonatkozó előterjesztések a monarchia két felének kormányaival egyetértőleg állapitandók meg. Az ötödik az idevágó rendelkezések sorában a 3. §-nak az a már szintén emiitett határozmánya, a mely szerint a monarchia pénzügyi hozzájárulását igénylő nem a rendes közigazgatás keretébe eső beruházások, például vasutakra szükséges járulékok, csak a Magyarországon és Ausztriában összhangzóan hozott törvények alapján engedélyezhetők. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz az 1880. évi február 22-én kelt osztrák törvény. Ez a törvény alkalmas arra, hogy a magyar törvény szövegezésének hiányait eloszlassa, illetőleg a szövegezés homályait felderítse. Ezt a törvényt azért lehet a magyar törvény értelmezésénél felhasználni, mert az 1880: VI. t.-cz. 6. §-a arra mint olyanra utal, a melynek határozmányai kell, hogy a magyar törvény határozmányainak megfeleljenek. Az 1880: VI. t.-cz. hatályának feltétele ugyanis az voltr hogy a magyar törvénynek megfelelő határozmányok a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban is törvényerőre emelkedjenek (6. §.). Ez meg is történt az 1880. évi február 22-én kelt osztrák törvény (R. G. B. Nr. 18.) életbelépésével. A magyar törvény, a mint láttuk, nem azt követelte, hogy az osztrák törvény vele egybehangzó legyen, hanem csak azt, hogy az osztrák törvény határozmányai a magyar törvény határozmányainak megfeleljenek.