Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában
itj2 D? NEUMANN KAROLY kivitellel versenyző boszniai árudijszabási támogatása utján, a melyet Magyarország nem tűrhetne. Ezt a jelzett olfokból teljesen elfogadhatatlan értelmezést azonban kizárja az, hogy a magyar minisztériumnak a közigazgatásba való beavatkozására vonatkozó felhatalmazást illetőleg utasitást a törvény ezekkel a szavakkal vezeti be: «a monarchia közösügyére nézve fennálló törvényeink szellemében». Ebből különösen, ha figyelembe veszszük azt, hogy az i. §. az egyetlen jogforrás, a mely a bosznia-herczegovinai adminisztr.áczió vezetését közös minisztériumra bizza, az következik, hogy az i. §-ban tulajdonképen két egyenlő értékű kijelentés foglaltatik. A közbeszúrt és tulajdonképen első helyre való szabály, hogy Bosznia és Herczegovinának ideiglenes közigazgatását a közös minisztérium vezeti, az első. A magyar kormánynak a közigazgatásra gyakorlandó befolyása, a második. Egészen világos lesz, hogy a közösügyekre nézve fennálló törvények szellemére való hivatkozásnak tényleg az az értelme, ha emlékezetünkbe idézzük például az 1867 : XII. t.-cz. 8. §-át, a mely a diplomácziai és kereskedelmi képviseletet a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülhető intézkedésekkel, mindkét fél minisztériumával egyetértésben és azok beleegyezése mellett, a közös külügyminiszter teendői közé sorolja. De helyesen olvasva kizárja ezt a bizonyos oldalról alkalomadtán megkisérlett magyarázatot a törvénynek (a párhuzamos osztrák törvényszakaszszal teljesen összevágó) szövege is, a mely szó szerint igy hangzik: «i. §. A minisztérium a monarchia közös ügyeire nézve fennálló törvényeink szellemében felhatalmaztatik, illetőleg utasittatik, hogy Bosznia és Herczegovinának a közös minisztérium által vezetendő ideiglenes közigazgatásába alkotmányos felelősség mellett befolyjon.» E szerint a szöveg szerint tehát nem az a feladata: joga és kötelessége, hogy a közös minisztérium tevékenységébe, a