Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

A VASÚTI FELSÉGJOG BOSZNIÁBAN ÉS HERCZEGOVINÁBAN. 37 I Ez alapon a törvénynek a vasutügyet is érintő intézkedéseit rendszeresen a következőkben foglalhatjuk össze: így felfogva a vasutakra is vonatkozó rendelkezéseket, ezek között az első a törvény i. szakaszában foglalt az az általános rendelkezés, a mely a minisztériumot felhatalmazza, illetőleg utasítja, hogy Bosznia és Herczegovinának a közös minisztérium által vezetendő ideiglenes közigazgatásába alkotmányos felelősség mellett befolyjon. Ennek a rendelkezésnek értelmében a magyar kormánynak joga és kötelessége Boszniaés Herczegovina vasúti közigazgatásába befolyni és legfeljebb az lehetne kérdéses, hogy mi értelme van ebben a vonatkozásban «a közös minisztérium által vezetendő ideiglenes közigazgatásba)) szavaknak ? Vájjon ez nem akar-e a beavatkozásnak korlátozása lenni, oly értelemben, hogy a magyar kormány csak a közigazgatás vezetésébe, vagyis csak a legfelsőbb fórumon, az utolsó instanczián folyó közigazgatásba avatkozhatik be, a mely a közös minisztériumnál folyik; ellenben a tartományi kormány vagy annak decentralizált közigazgatási fórumai által gyakorolt közigazgatásba nem ? Vagy pedig ezzel szemben az idézett szöveg csupán azt akarja-e jelenteni, hogy a közigazgatást ideiglenesen a közös minisztérium fogja gyakorolni és az, hogy az elvi kijelentés közbeszurás alakjában került kifejezésre, csak szövegezési véletlen ? Ez a dilemma a vasúti jog szempontjából nem egészen közönyös, mert ha a megszorító értelmezés a helyes törvénymagyarázat, akkor minden olyan adminisztratív intézkedésbe, a# melyet a közös pénzügyminiszter a vasutigazgatóságra, vagy a tartományi kormányra bizna, legyen az akár a vasúti rendészet gyakorlata, beleértve a magánhasználatra szolgáló vasutak engedélyének megadását, vagy legyen az akár díjszabási vagy menetrendi intézkedés, nincs beleszólásunk. Ezen a czimen pedig az érdekeink szempontjából' legkárosabb vasutvonalak engedélyezhetők és oly menetrendi és dijszabási politikát lehetne gyakorolni, például vonatcsatlakozások megtagadása, a magyar Jogállam. XVII. évf. s—6. f. 2 5