Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

A VASÚTI FELSÉGJOG BOSZNIÁBAN ÉS HERCZEGOVINÁBAN. }6j ezeknek, valamint a díjszabások szerkesztésére és kihirdetésére nézve kiadott szabályoknak ellenőrzésére vonatkozik. A harmadik jogterület, a melyen az állam vasúti felségjogai megnyilvánulnak, a vasútnak az egyéb állami és társadalmi intézményekkel való összhanglpa hozatala és az összhang biztosítása a hazai és a csatlakozó vasutak működésében. A negyedik végre az engedélyezett vasutakkal szemben fennálló szállományi és megváltási jog gyakorlása. III. Vizsgáljuk már most a kérdést Boszniát és Herczegovinát illetőleg. E végből elsősorban röviden át kell tekintenünk a Boszniára és Herczegovinára vonatkozó vasúti szabályok fejlődését. A boszniai okkupáczió után, a mikor hozzáláttak a viszonyok alakulása folytán előállott helyzet jogi szabályozásához, vasúti téren két fait accompli-vel találkozott a monarchia két államának törvényhozása. Az egyik az volt, hogy a hadvezetőség a banjaluka-doberlini vasutat, a melyet 1872 karácsonyától 1875 november közepéig a. báró Hirsch-féle európai török vasútüzemi társaság tartott volt üzemben, de a mely 187 5 közepe óta már nem volt üzemben, 1878 deczember havában részlegesen, 1079 márczius 24-én pedig mint cs. kir. katonai vasutat, a személy- és áruforgalom czéljaira megnyitotta és üzemben tartatta, miután előzőleg a vasúton jelentékeny javítási munkákat végeztetett tábori vasúti osztagaink által. A másik kész helyzetet ugyancsak a hadvezetőség teremtette meg azzal, hogy az okkupáczió alatt elsősorban katonai czélokra, főleg az utánpótlás és az élelmezés érdekében TörökBródtól Zenicáig eleintén csak teherszállításra használt vontató pályának készült, utóbb azonban személyforgalomra is berendezett vasutat létesitett. Ugy a katonai vasút átalakításának, mint a bród-zenicai vasút építésének költségét a mozgósítási hitelből fedezte a hadvezetőség.