Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A tízéves hatásköri bíróság

354 BÁRÓ D? WLASSICS GYULA zott, a köztük létesült összeütközés megszüntetése a hatásköre biróság jogköréhez tartozzék. Tapasztaltuk azonban, hogy nem elég az, ha csak a rendes bíróságokra és a közigazgatási bíróságra terjed ki a hatásköri biróság hatásköre. A törvényhozás eddig is számos külön szakbiróságot állított fel, pl. szabadalmi, munkásbiztositási választott bíróságot. Megállapíthatjuk azt is, hogy a külön szakbiróságok rendszerea jövő fejlődésében, különösen a szocziálizáló törvényhozásban mindinkább tért foglal. Ha tehát pl. a munkásbiztositási, szabadalmi stb. bíróságokat, akár azoknak felügyeleti hatósága szempontjából, akár pedig a közigazgatási szerveknek részben való közreműködése szempontjából, egyszerűen közigazgatási hatóságoknak tekintjük, akkor, ha ezek a szakbiróságok és a közigazgatási hatóság között támad hatásköri összeütközés, a legkényesebb kérdésben, t. i. a hatáskör kérdésében már többé nem a független hatásköri biróság dönt, hanem a kormányhatalom vagy kormányközeg. Ez ellenkezik a törvényhozásnak azzal az akaratával, hogy bizonyos ügyek az adminisztratív hatalmi körből kivétessenek. A hatásköri biróság kényszerítve is volt ily kérdésben dönteni. A kérdés az volt, hogy a munkásbiztositási választott bíróságot a hatásköri biróságról szóló törvény (1907^X1. t.-cz.) szempontjából rendes bíróságnak avagy közigazgatási hatóságnak kell-e tekinteni. A hatásköri biróság kimondotta, hogy a munkásbiztositási választott bíróságot közigazgatási hatóságnak kell tekinteni, mert az 1907: LXI. t.-cz. czélja az, hogy a rendes biróság és a közigazgatási biróság hatáskörének védelme ugy egymás köztr mint minden egyéb hatósággal szemben birói oltalom alatt álljon. Ebből a czélból létesítette a törvény a hatásköri biróságot. Midőn tehát a törvény a hatásköri összeütközés szempontjából csak a rendes és a közigazgatási bíróságot" emeli ki mint birói hatóságot és ezekkel szembeállítja a közigazgatási