Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A tízéves hatásköri bíróság

A TÍZÉVES HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. 349 E rendszer szerint abszolút államokban és alkotmányos monar­chiákban a monarcha, köztársaságokban a törvényhozó testület volt a fórum. Ezek a rendszerek egykor mind léteztek. Létez­tek korlátlan hatalommal és léteztek államtanácsi vélemények­hez kötve. Francziaországban a franczia forradalom előtt és után is találkoztunk ezzel a rendszerrel. Csak 1848—1852-ig mellőzték, mig 1872 óta már a mai vegyes testületi bírásko­dás a régit eltemette. Ismeretes Itáliában az 1859-iki úgyneve­zett Ratazzi-törvény. A Svájcz némely kantonjában hatásköri összeütközésekben a döntés ma is az úgynevezett nagy taná­csot illeti. Nem hiszem azt sem, hogy nálunk bárki akár a most emiitett, akár azt a rendszert kivánná, melyet a tudományban szintén a hatásköri elintézés egyik válfajának tartanak. Ezen rendszer szerint a rendes biróság volna souverain ura a saját hatásköre megállapításának. Ez a rendszer abból a téves állás­pontból indul ki, hogy a közigazgatási hatóság is csak olyan, mint a magánszemély, tehát neki is meg kell nyugodni, ha az ügyet a biróság a maga hatáskörébe tartozónak állítja. Szembe­tűnő a felfogás tévessége. A magánszemély nem igényel a maga részére hatáskört, de a közigazgatási hatóságnak van impériuma, hatásköre és joggal követelhet pártatlan birót, mely közte és a biróság között döntse el a vitát. A maga tisztaságában ez a souverain birói rendszer Németország némely kis államában állt fenn, de helyesen jegyzi meg egy jeles német közjogász, hogy ez inkább csak ott volt lehetséges, a hol az igazságszol­gáltatás a közigazgatástól nem volt tökéletesen szétválasztva. Nem szabad ezzel teljesen egy tető alá hozni azt a rendszert sem, mely pl. Belgiumban vagy Olaszországban van, hol a semmitőszék dönt, de mindenesetre ez sem megnyugtató, mert nincs indokolva, hogy csak a legfőbb rendes biróság döntsön két állam hatalmi ága között támadt összeütközésben. A har­madik rendszerrel, melyet az államtanács rendszerének nevez­nek, szintén nem volna ok a mai rendszert felcserélni, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom