Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog gyökeres reformjának szükségessége

A VÁLASZTÓJOG GYÖKERES REFORMJÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE. íejeztével a béke és az újjászervezés munkájának nagy problémáit kell megoldani. A parlamentarizmus eredete és története is igazat ad annak a felfogásnak, hogy a terhek szaporodását nyomon kell kisérnie a jogok növekedésének. Az pedig erkölcsi lehetetlenség, hogy midőn a magyar nép újra megválasztja majd képviselőit, a választók sorából hiányozzanak azok, a kik nem hiányoztak a harcztereken. Ez a kirekesztés megbontaná a jogok és kötelességek harmóniáját, az állami rendnek ezt az etikai alapját. Az a választójogi reform, a mely nem hozna általános választójogot, nem terjesztené ki a választójogot a nemzet legszélesebb rétegeire, teljesen czéltalan volna, mert nem eredményezne megnyugvást. Pedig éppen az a czélunk, hogy a háború után következő békés korszakot, a melynek egyúttal az újjászervezés és az alkotások korszakának is kell lennie, megkíméljük a választójogi harczok zavaró hatásától. Mikor még az alkotmány belső berendezésének kérdései is vitásak, ez csak a közélet primitív korszaka lehet. Az igazi, tartalmas és értékes politika ott kezdődik, a hol ezeken a primitiv alapkérdéseken a nemzeti társadalmak már régen túlhaladtak. De nemcsak ebből a szempontból volna meddő valamely részleges választójogi reform, hanem - - ha paradoxonnak látszik is — a szükkörü választójogi reform a konzervatív irány veszedelme. Széleskörű választójogból származó népképviselet, minden látszat ellenére, sokkal kevésbé van kitéve a demagógia hatásainak, mint az, a mely szükkörü választójogból született. Az általános választójog képviselőháza önmaga a közvélemény, míg egy korlátolt és szükkörü választójog mellett a közvélemények egész sora szegezheti magát szembe a képviselőházzal és lelléphet a nemzet nevében. Emellett a későn alkotott választójogi reformok már készen találják magukkal szemben azoknak szervezett tömegeit, a kik a jogokon kivül rekedtek. A kicsikart jogkiterjesztés nyomában pedig már nem jár a testvéries érzés, a mely az önként megadott nagy jogkiterjesztéseknél egyforma