Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog és a választók számának szociológiai és politikai jelentősége

A VÁLASZTÓJOG ÉS A VÁLASZTÓK SZÁMA keznék a demokratikus jogkiterjesztés gondolatával, és épen a íértiállampolgárok választójogának nagymértékű kiterjesztése esetére annak a közvetett befolyásnak erősítését jelentené, melyet a közélet terén szerepet játszó és állandóan növekvő számmal öntudatossá váló nők a szorosabb környezetükhöz tartozó politikai jogaikkal élő férfiakra gyakorolhatnak. A közvetett befolyás azonban titkos, ellenőrizhetetlen, megbizhatadan és felelőtlen, politikai ügyekben pedig erkölcstelen, káros és veszedelmes. Már pedig a demokratikus állam eszméjéből az következik, hogy habár csak fokozatosan is, de minden emberi létet az öntudat és a személyes felelősség viszonylag lehetséges legmagasabb fokára emeljen. A VÁLASZTÓJOG ÉS A VÁLASZTÓK SZÁMÁNAK SZOCZIOLOGIAI ÉS POLITIKAI JELENTŐSÉGE. Irta: Dr. RACZ GYULA, min. os/télytanácNos. A demokráczia az egyedül lehetséges politikai forma Európában minden államban. A korszellem és a háború Európaszerte megrázta a régi konzervatív államszervezeteket, hogv a néplogoknak s ezzel uj politikai ideáloknak nvisson szabad utat a/ érvényesülésre. Anglia és Francziaország azzal a demokratikuspózzal kezdték meg a háborút, hogy a «népek szabad rendelkezési jogának kivivásáért és Kö'épeurópa demokratizálásáért> fogtak fegyvert. És ennek a póznak első következése az lett, hogy maga Anglia, a konzervatív politika e régi vára. sem tudja magát e hatalmas világmozgalomból kivonni. A világháború hatása alatt Anglia kénytelen volt uj választójogi törvényjavaslatot terjeszteni a parlament elé, a mely azt 1917 deczemberében törvénynyé is emelte. Ez az uj törvény a térti választók számát 8.3 C7,ooo-ről 10 milliónál többre emelte és ezenfelül választójogot adott még hat millió nőnek. Francziaországban a