Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A nők választójoga

148 DR. ZILAHI LÁSZLÓ betöltött 24. életévben állapítjuk meg, nincs értelme a női választók másik nagy csoportjánál, a hadiözvegyeknél, sem — a kik között ugyan nagy számmal vannak a női választók főcsoportjánál alacsonyabb értelmi czenzussal biró elemek — a választói jogosultság korhatárát 24 évnél magasabb életkorban szabni meg. A hadiözvegyeknek választójoggal való felruházása ugyanis a törvényhozásnak olyan ténye, a melylyel egyrészt az elesett hősök emlékének áldoz (1. Alt. ind. 96. 1.), másrészt pedig az elesett hősökben elveszett választókat kívánja legalább részben pótolni. A magyar nemzetnek, az alkotmányos jogok kiterjesztése által tanusitott bőkezűsége belső értékben veszítene, ha a választói jogosultság életkorhatára tekintetében épen azoknak a női választóknak rovására tenne különbséget, a kiket kivételes megbecsülés gyanánt kiván választójoggal felruházni, s a kiknek a választói jogosultsághoz kizárólagos jogczimük az,; hogy ők elesett hősök özvegyei. A nők választójogának különös kellékeit a javaslat 12. §-a állapítja meg. E szerint «a választójoghoz megkívánt különös kellékek valamelyikének (jogczim) az a nő felel meg: 1. a ki a polgári iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte (13. §.); 2. a kinek férje az 1914. évben kezdődött háború ideje alatt tényleges katonai szolgálatot teljesített (14. §.) és elesett vagy ezen katonai szolgálata közben szerzett betegség vagy, szenvedett sebesülés, vagy sérülés, vagy a hadifáradalmak következtében meghalt (hősi halált halt), ha ezen férjétől, a férj halálának időpontjában életben levő törvényes (törvényesitett) gyermeke származott (hadiözvegy); 3. a ki legalább két év óta működő tudományos, irodalmi vagy művészeti egyesületnek vagy társulatnak a tudomány, irodalom vagy művészet terén működő tagja. Az a hadiözvegy, a kit a 2. pontban emiitett jogczimen a választók névjegyzékébe jogerősen felvettek, választójogát ujabb férjhezmenetelével nem veszti el».