Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog művelődési vonatkozásai

*34 DR. GÖNCZI JENŐ a javaslat a választójogot 'az értelmiségi czenzusra alapítja s ez által a művelődés szempontjából kedvező összetételű választó­közönség alakulását mozdítja elő, ezt a választójog általános­ságának kára nélkül teszi. Az értelmiségi czenzus rendszere azonban nemcsak a vá­lasztóközönségnek a művelődés szempontjából előnyös össze­tételére vezet, hanem elősegíti a művelődés fejlődését is. E tekintetben az értelmiségi czenzus azokat a hatásokat erősiti, a melyeket a demokráczia általában a kultúra emelésére gya­korol. A javaslat pedig az értelmiségi czenzus e művelődési következéseit öntudatosan és intézményekkel igyekszik telje­sebbé tenni. A demokráczia erősödése mindenütt előmozditotta a széles, néprétegek czéljaira szolgáló oktatási intézetek keletkezését és fejlesztését. Igazolja ezt a politikai demokrácziát teljesen meg­valósító Egyesült-Államok közoktatásának példája is. Az Egye­sült-Államok egyes államainak demokráczai a nagy néptömegek számára tökéletesen kiépítették a nyilvános iskolák (public schools) intézményét: bőkezűen, nagy számmal, egyre növekvő arányokban létesítettek közpénzekből mindenféle fokozatú is­kolát, községi elemi és középfokú iskolákat s állami egyete­meket, melyek a társadalom minden rétegének gyermekeit különbség nélkül s ingyenesen magukba fogadják s melyeket ma már az iskolai tanulók túlnyomó része látogat. S az egyes államok s községek a nyilvános oktatásnak e rendszerét az áldozatra annyira érdemesnek ítélték, hogy e czélra fordított kiadásaik a népesség szaporodását, a nemzeti vagyon gyara­podását s a közkiadások minden más ágának emelkedését meg­haladó mértékben növekedtek. Ennek eredményeként az Egye­sült-Államok oktatásügyi kiadásai felülhaladják más országok ily kiadásainak mértékét. Mig az Egyesült-Államokban 1907-ben a nyilvános iskolákra fordított kiadásokból minden egyes la­kosra 3*90 dollár, nyugati államaiban pedig 6*66 dollár esett, addig Francziaországban e kiadások fejenként roó dollárt s

Next

/
Oldalképek
Tartalom