Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog művelődési vonatkozásai

A VÁLASZTÓJOG MŰVELŐDÉSI VONATKOZÁSAI. sonló volt sorsa az 1913: XIV. t.-czikkben foglalt választójogunknak is. Ez a törvény is az értelmiségi czenzus alapján áll. bár nem teljesen, mert az irni-olvasni nem tudóknak nemcsak a régi jogczimen ad személyhez kötött jogosultságot, hanem részükre a 40 koronás adóczenzusban folyton megújuló jogczimet is létesit. Ám az 1913 • XIV. t.-cz.-ben a hat elemi iskolai osztály elvégzésének amúgy is magas és kevéssé elterjedt mértéke nem is magában véve, hanem más ismérvekkel együtt jogczime a választójognak, az irni-olvasni tudással kapcsolatosan megállapított jogczimek pedig bonyolultak és megszorítók. A? e kellékekből összetett választójogi rendszer nem általános az ez alapon alakuló választóközönség aránylag kis számú s nem hü visszatükrözője a társadalmi osztályok súlyának és művelődésének. S így e törvény sem tudta, csak ugy, mint a/ 1882-iki olasz törvény, az értelmiségi czenzusnak és a választó jog általánosságának kérdését egyszerre megoldani. A javaslatnak az értelmiségi czenzusra alapított rendszerét azonban nem érheti az a veszély, hogy szembekerül az álta lánosság követelményével. Keletkezése időpontjának kedvező művelődési viszonyainál fogva a javaslat választójoga már is megközelíti a teljesen általános választójogot. Ezt a javaslat indokolása a választók állandóan megmaradó zömére, a 24 éven felüli irniolvasni tudó férfiakra nézve a következő gondolatmenettel igazolja. A javaslat egyes jogczimei az állampolgárok oly nag> tömegeire terjednek ki, hogy a 24 éven felüli irni-olvasni tudó férfilakosság túlnyomó része több mint 98%-a) választóvá lesz. Viszont az irni-olvasni tudás ma már a 24 éven felüli férfinépességben általánosan elterjedt. A 24 éven felüli 4.2151,348 férfi közül az 1910. évi népszámlálás szerint 3.019,027 tehát összesen 71% irni-olvasni tud. Ma pedig már (1. Altalános Indokolás 59. oldal az irni-olvasni tudók aránya a 24 éven felüli férfinépességben 7^%-ra tehető, mert 1910 óta választói korba jutottak a fiatalabb nemzedékek, melyek közt az irni-olvasni tudás elterjedtebb, előrehaladt a 9*