Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog művelődési vonatkozásai

I2Ö DK. GÖN'CZI JENŐ szempontjából ezzel egyenlő értékű középfokú iskolai osztálynak elvégzése jogczimén lesz választóvá. A hadiözvegy-választók száma ezzel szemben csak 100,000-re, azaz a nő-választók 38^%-ra tehető, mely szám személyhez kötött jogról lévén szó, az idők folyamán egyre apadni fog. Azon nő-választók száma, a kik mint két év óta működő tudományos, irodalmi vagy művészeti egyesületnek vagy társulatnak a tudomány, irodalom vagy művészet terén működő tagjai jutnak választójoghoz, csekély és a számitásnál elhanyagolható. Mindezen adatokból látnivaló: a javaslatnak az értelmiségi czenzusra alapitott rendszere a felnőtt lakosságból olyan választóközönséget emel ki, a mely elenyésző kivétellel ír és olvas s a mely nagy többségében az elemi iskola negyedik osztálya által nyújtott vagy ezt meghaladó ismeretekkel rendelkezik. A választóközönségnek ilyen elhatárolása kedvező hatással van a választóközönség művelődési állapotára: E következés egyike azon okoknak, melyek a javaslatban megvalósított választójogi rendszer kiválasztásánál irányadók voltak. Általában a javaslat választójogi rendszerének megállapításánál, a mint ez az általános indokolásnak a gyökeres reform szükségességéről szóló VII. és a javaslat alapelveiről szóló VIII. fejezetéből kitűnik, három alapvető szempont érvényesült. Az egyik az a törekvés, hogy a választójog reformjának létesitésében a konzervatív és radikális irány hivei együtt haladhassanak. A másik az a meggyőződés, hogy a jogkiterjesztés hosszú szünetelése után olyan gyökeres reformot kell alkotni, a mely a nép széles rétegeit politikai joggal ruházza fel- s hogy ezért, -ha a javaslat nem is tér át nyomban a teljesen általános választójogra, az ezt megközelitő, ezzel határos általános választójog rendszerét kell megvalósitania. És végül érvényesült az a szempont, hogy a javaslatban megállapított választójog a mellett, hogy az előbb emiitett követelményeknek megfelel, egyúttal a választóközönségnek művelődési szempontból való összetételére is kedvező hatású. Ez utóbbi hatás az irni-olvasni tudásnak s az elem