Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A névjegyzékkészítési eljárás lényeges újításai

H4 DR- SPÜR ENDRE akikre a leadott szavazatoknak legalább r/4 része esett, ez utóbbiak közül, ha 24-nél több tag volt választandó, legfeljebb 4, minden más esetben kettő, az elnyert szavazatok számának sorrendjében szintén megválasztott tag lesz és mint ilyen a meghatározott számú tagon felül a központi választmányba behívandó. Ezen meglehetősen könnyen kezelhető módszer mellett a kisebbség, ha csak nem egészen törpe, képviseletet nyert. A Javaslatnak a központi választmány összeállítására vonatkozó fentemiitett két újítása mindenesetre növelni fogja a névjegyzékkészités eme legfontosabb szerve iránti bizalmat és emeli annak tekintélyét. A központi választmány mellett megtartja a Javaslat a névjegyzékkészitési eljárás másik fontos szervét, az összeíró küldöttséget is. A magyar közigazgatási viszonyok ismerete mellett mindenesetre több biztosítékot nyújt a választást előkészítő munka legfontosabb részének egy, a választási eljárás központi irányító és ellenőrző szerve által külön e czélra választott küldöttségre bizása, mint a legtöbb külföldi állam rendszere, ahol az összeíró küldöttség feladatát a községi közigazgatási hatóság látja el a polgármester, illetőleg a községi közigazgatás fejének elnöklete alatt. (Csak Spanyolország alkot e'tekintetben egészen különös kivételt, ahol a törvény kifejezetten megtiltja, hogy a községi névjegyzéket felülvizsgáló bizottságnak a polgármester vagy helyettese legyen az elnöke.) A küldöttség összeállítása tekintetében a Javaslat számol a különleges helyi körülményekkel, amikor a községi jegyzőt, (körjegyzőt) nem teszi hivatalból a küldöttség tagjává, bár közreműködési kötelezettségét ily esetre is előirja. (60. §.) A névjegyzék idejében való előkészítéséhez füzödő közérdeket a javaslat 49. §-a azzal a rendelkezéssel biztosítja, hogy az összeíró küldöttség tagjai a választást elfogadni kötelesek, s arra, a ki a választást alapos ok nélkül el nem fogadja, vagy a megválasztásból folyó kötelességének alapos ok nélkül nem